Az Emberi Jogok Európai Bíróságának hatásai a magyar ítélkezési gyakorlatra különös tekintettel az előzetes letartóztatásra

Az előzetes letartóztatás egy demokratikus állam aláírása lehet, hiszen ez egy „köztes” jogi időszaknak tekinthető, melyben a terhelt személyi szabadságához való jogától megfosztható a vádemelést megelőző szakaszban. A jogintézmény szignó mivolta áll ebben; a demokratikus államok különös figyelmet fordítanak rá, hogy jogrendszereik ezirányú kimunkáltságát elősegítsék, azon folyamatosan dolgozzanak és fejlesszék, jelezve ezzel önnön igényességüket, demokráciára való hajlamukat. Ezzel szemben a fejlődő, s demokratikus vonások helyett autoriter jellemzőket hordozó és építő államoknak nem áll módjában és érdekében ezen intézmények finomságán és cizelláltságán előmozdítani – s ezzel teret hagynak a jogi anomáliáknak, folyamatosan sértik a személyi szabadságjogokat, legfőképp pedig bizalmatlanságot ébresztenek polgárjaik lelkében azáltal, hogy a sokszor nem megalapozott szabadságelvonásnak teret adnak. Ezen államok számára nyújt gyógyírt az Emberi Jogok Európai Bírósága, mely Strasbourgban honoló szerv fő feladata, hogy a részesállamok ítélkezése felett őrködjön, s azok polgárai számára egy végső fellebbviteli fórumot képezzen. Ezen szerepében az önként jelentkező s fejlődésre nyitott államokat hivatott konstruktív módon kritikával illetni hibás ítélkezési gyakorlat esetén.egységes, osztatlanjogászN.I