Magyarország hitelállományának alakulása a 2008-2009-es válságot követően

Szakdolgozatom megírásának célja, hogy egy aktuális helyzetjelentést adjak Magyarország hitelállományának alakulásáról a 2008/2009-es gazdasági válságot követően.Szakdolgozatom témáját a szakmai gyakorlatom alatt eltöltött idő ihlette, ugyanis egy kereskedelmi banknál volt lehetőségem dolgozni, ahol pedig azzal szembesülhettem nap, mint nap, hogy az ügyfelek érdeklődése ismét csak megerősödött az igénybe vehető hitelkonstrukciók felé. Megfigyeléseim alapján az érdeklődés leginkább a lakásvásárlást segítő konstrukciók, illetve a könnyen kézhez kapható személyi kölcsönök irányába volt jelentős. Ezzel párhuzamosan a vállalati hitelek iránti kereslet is jelentős volt, bár nyilván ennél a kategóriánál nem beszélhetünk napi igénylésről, mivel a vállalatok esetében a hiteligénylés menete hosszabb és összetettebb, mint a lakossági hitelek esetében. A két elméleti fejezet után kezdem országunk hitelállományának tényleges elemzését. Két fő csoportra bontottam az elemzendő állományokat: lakossági -, illetve vállalati hitelállományra. A lakossági hitelállomány mondhatni elég tág témakör, hiszen magába foglalja a fogyasztási hiteleket, a lakáshiteleket, illetve az autóhitelek. Bemutatom az egyes hitelállományok változását és az ezeket kialakító tényezőket feltárom elemzésem során. Ebben a témakörben még említést teszek a devizahiteleseket segítő intézkedésekről is: az árfolyamgátról, a forintosításról, illetve a végtörlesztésről, hiszen gazdaságunk igen meghatározó részét alkották a válság után igen népszerűvé vált devizában felvehető hitelek. A vállalati hitelállomány elemzése során szintén bemutatom a hitelállomány alakulását, az újonnan alakuló vállalatok ösztönzését segítő programokat, mint például az MNB által kezdeményezett Növekedési Hitelprogramot. Ismertetem mennyire járultak ezek a segítő programok hozzá az állomány növekedéséhez.BSc/BAGazdaságinformatiku