Aspirations towards Further Education of Minority and Double-minority Youth living in a Disadvantaged Region

Disszertációnkban azt kívánjuk vizsgálni, hogy egy hátrányos kistérség – a Bihar megyei Érmellék – kisebbségi oktatásában résztvevő általános iskolás tanulói közösségnek milyen tényezők alakítják a továbbtanulásra vonatkozó elképzeléseiket. A célcsoport sajátossága, hogy nemcsak kisebbségi magyar tanulók alkotják, hanem kettős kisebbségi létben élők is, azaz a magyar cigány fiatalok. Kutatásunk fő kérdései, hogy a vizsgált régióban a mindenkire ható területi hátrányok mellett, milyen tényezők alakítják a középfokú továbbtanulási döntést, mi jellemző azokra, akik határozottak továbbtanulási szándékaikat illetően, milyen különbségek jelennek meg köztük és a bizonytalanok, valamint az oktatásból kimaradók között, milyen tényezők magyarázzák a magasabb szintű iskolai útvonal választását és milyen indokok vannak az atipikus, alacsony szintű oktatási útvonal hátterében. A kutatási célok elérésére kvantitatív és kvalitatív kutatási módszerek együttes alkalmazásával teszünk kísérletet. A kutatásban a kérdőíves adatfelvétel mellett a félig strukturált interjú, a résztvevő megfigyelés, a dokumentum és archívum elemzés módszerek eszköztárát alkalmazzuk. A vizsgálat primér adatgyűjtési módszere a strukturált kérdőíves kutatás. Kvantitatív módszerekkel azt teszteljük, hogy a családi szocio-ökonómiai tényezők, a települési és iskolai hátrányok, a tanulói útvonal sajátosságai, valamint, hogy a szocio-kulturális faktorok miként determinálják az érmelléki általános iskolások továbbtanulási szintjét. A vizsgálatban 465 általános iskolás tanuló vett részt, összesen 20 oktatási intézményből. A kvalitatív módszerekkel gyűjtött adatokat osztálytörténeti esettanulmányban és a kutatási eredmények értelmezésében hasznosítjuk. Az osztálytörténeti elemzés célja a továbbtanulás akadályainak és a lemorzsolódás vizsgálata, melyet négy kutatási kérdés mentén vizsgálunk. Választ keresünk arra a kérdésre, hogy a kistelepülések iskolái milyen oktatási feltételeket teremtenek a diákok számára; milyen szocio-demográfiai és szocio-kulturális jellemzői vannak az évismétlő diákoknak; milyen sajátosságai vannak a túlkoros tanulóknak s végül, hogy a lemorzsolódásnak van-e etnikai vonatkozása. Az adatfelvételre 2015. május-augusztusa között került sor. A dolgozat elméleti keretét részben az identitás, kisebbség, kettős kisebbség fogalmának értelmezése, részben pedig a továbbtanulási szándékot alakító tényezők feltárása, a kisebbségi oktatás sajátosságainak bemutatása alkotja. A hipotéziseink vizsgálatára a leíró statisztikák mellett, a kereszttábla elemzést, a korrelációt, a főkomponens elemzést és a multinomiális logisztikus regresszió elemzést alkalmazzuk. Kutatási eredményeik azt mutatják, hogy az Érmelléken kisebbségi oktatásban tanuló általános iskolások továbbtanulási döntésének differenciáltsága egyfelől az etnicitástól függetleníthető tényezők, mint a család gazdasági helyzete, a település szintű hátrányok következménye, másfelől pedig az etnicitással összefüggő magyarázó tényezők hatására alakul ki, mint az apa iskolai végzettsége, az államnyelvi kompetenciák, a szocializációs közegek. The present research investigates the factors shaping the idea of further education in the case of primary school children in minority education living in a small disadvantaged region, Érmellék in Bihar county. A particularity of the target group is, that is does not include only children from the Hungarian minority, but is also includes children with double minority, i.e. Hungarian Roma youth. The main concerns of our research are the following: besides the regional disadvantages that affect the whole population of the area, what factors shape the choice for secondary level further education; what characterizes children who are determined to continue education and what differentiates them for those who are undetermined or dropouts; what factors explain the choice for a higher level educational path; and what are the reasons behind the atypical, low level educational path. In order to achieve our goals we have used a combination of quantitative and qualitative research methods. Besides questionnaires we have employed semi-structured interviews, participant observation, as well as, document- and archive analysis. The primary method for data collection was the structured questionnaire. Quantitative methods were used to test the way in which socio-economic factors in the family, regional and educational disadvantages, the characteristics of the educational path, as well as socio-cultural factors determine the level of further education of primary school children in the Érmellék region. 465 primary school children, from 20 different schools were involved in the research. Data collected with qualitative methods was used for case studies and in interpreting research results. The aim of analyzing class history was to investigate dropouts and hindrances to further education. We tried to find the answer to four questions: what educational conditions do small regional schools provide; what are the socio-demographic and socio-cultural characteristics of children repeating the year; what are the characteristics of overage students; and whether there are ethnical aspects to dropping out of school. Data was collected between May and August, 2015. The theoretical part of the thesis focuses partly on explaining the notions of identity, minority, and double minority, and partly on revealing the factors shaping the aspiration towards further education and presenting the particularities of minority education. In order to verify our hypothesis besides descriptive statistics we have employed cross tabulation, correlation, main component analysis, as well as, multinomial logistic regression analysis. Research results show that the differentiation in the decision for further education of primary school children in minority education in the Érmellék region on one hand is caused by factors independent of ethnicity, such as the economic situation of the family, or the result of regional disadvantages; on the other hand it is caused by factors connected to ethnicity, such as the qualifications of the father, official language competencies, and agents of socialization.d