A települési önkormányzati jegyző feladatainak és hatásköreinek rendszere

A 2013-as évtől számos új jogszabály született. A változások jelentősen érintik a települési önkormányzatokat, tőlük feladatok, tevékenységek, támogatások elvonására került sor, mely változásokra nem voltak felkészülve. Ez a folyamat még napjainkban is zajlik, bizonytalanságban tartva az önkormányzatok jegyzőit is mivel az új szabályozás nemcsak a helyi önkormányzatokra volt hatással, hanem a jegyzői jogállást is érdemben érintette, változtatta meg. A Mötv. a jegyzőt a képviselő-testület szervei közé emelte. A jogalkotó erősíteni kívánta a jegyző szerepét azáltal, hogy önkormányzati hatáskörei lehetnek, átruházott szerepkörben önkormányzati ügyekben is dönthet. A jegyző jogállását tekintve az önkormányzat embere, feladatkörét tekintve pedig az államigazgatás helyi képviselője, tekintettel a jogszabályok által ráruházott hatásköreire. Ez egy meglehetősen sajátos és ellentmondásos helyzetet, egy kettősséget teremt, ami a gyakorlatban akadályozza a jegyzői feladatellátás kiegyensúlyozott megvalósítását. Elmondható, hogy a jegyző jogállására a labilitás jellemző, döntései során egzisztenciális megfontolásokat is mérlegelnie kell. Munkajogilag a polgármestertől és a képviselő-testülettől függ, akik azt várják el, hogy a helyi érdekek érvényesítését szolgálja még akkor is, ha ez esetleg a jogszabályi keretek feszegetését jelenti. A jegyzők számára a legnagyobb érvágást a munkáltatói jogokban bekövetkezett változások jelentették. Joggal érezhetik, hogy tekintélyük csorbát szenvedett, hiszen megbízatásuk bármikor indoklás nélkül visszavonható. Döntő jelentőségű lett a bizalmi viszony a jegyző és a polgármester között, mert hiába a határozatlan idejű kinevezés, a polgármester bizalomvesztés esetén könnyedén eltávolíthatja a jegyzőjét. Kiválóan tükrözi a fent leírtakat a következő idézet: „a jegyző is megfontolja, mikor lázad fel kenyéradó gazdájával szemben” vagyis mikor mond ellent az őt megválasztó polgármester akaratának. Összességében elmondható, hogy ez a folyamat kevésbé progresszív jellegű, a jegyző a polgármester és a képviselő-testület bábja lett. Önkormányzati ügyekben konszenzussal kell dolgoznia, hiába kapott hatásköröket, önállóan nem, csak a polgármester egyetértésével tudja gyakorolni azokat. Függetlensége csak az államigazgatási feladatok ellátása során mutatkozik meg. A járási rendszer bevezetésével, az államigazgatási feladatok jelentős részének járási szintre történő áthelyezésével azonban még ezek a hatáskörök is megnyirbálásra kerültek.BSc/BAigazgatásszervez