Egészséges táplálkozás a bölcsődés korú gyerekek körében

Napjainkban egyre nagyobb igény jelentkezik arra, hogy kisgyermek korban a gyerekeket intézményekbe adják a nők nagyobb arányú munkába állása miatt. A mai világban nagy hangsúlyt fektetnek az emberek az egészséges életmódra, táplálkozásra, így fontossá vált a gyerekek napközbeni ellátásának a magas szintű étkeztetése is. A témával kapcsolatban több szakirodalmat is áttekintettem, és szinte mindegyikben közös volt a változatos és egészséges, minőségi élelmiszerek biztosítása. Tapasztalataim alapján, mivel bölcsődében dolgozom, sokan ekkor ismerkednek meg az alapvető kulturhigiénés szokásokkal, a változatos és egészséges ételekkel. A 0-3 éves életkorú gyerekek étkezésének megszervezéséhez elengedhetetlen a gyermekek napirendje, életkora, fejlettségi szintje, hiszen ebben az időszakban nagy hatással lehetünk a további táplálkozására, ami a későbbi életére kihatással lehet. ”A szokások kialakulása hosszas gyakorlással jön létre, melynek fontos lételeme az egymást követő események, tevékenységek gyakori ismétlődése, a rendszeresség.” Fontos szempont hogy a kicsik bennünket nevelőket és a szülőket tekintik ideálnak, így a megfelelő példa mutatásával tudjuk őket a helyes irányba terelni. A gondozónő az étkezések alkalmával a gyermeket partnerként tekinti, önállóságot biztosít és a gyermek ismereteit bővíti. Szakdolgozatom témájaként az egészséges táplálkozást választottam, mivel számomra is nagyon fontos az egészséges életmód. Nélkülözhetetlennek tartom a megfelelő minőségű élelmiszerek szervezetbe jutását, juttatását. Illetve azért is választottam még mivel a hivatásomból kifolyólag, szembesültem már azzal a ténnyel, hogy sok esetben mikor a gyerekek korán érkeznek a bölcsődébe a szülők a mai felgyorsult világban, sajnos nem minden esetben tudnak megfelelő időt szánni a nap legfontosabb étkezésére, a reggeliztetésre. Előfordult már többször is hogy, út közben evett a gyermek egy pár szem kekszet, tejsüteményt vagy éppen egy kiflit majszolt el, esetleg a gyermekek reggeli nélkül érkeztek. Így sajnos mire az intézményben már a reggelire kerül a sor, akkorra már nagyon megéheznek. Több esetben tapasztaltam, hogy kapkodva, mohón próbálták meg a reggelit elfogyasztani. A szülőkkel való napi kapcsolatból is sok esetben kiderül, igaz nem örökösen, de gyakorta előfordul az étkezések alkalmával a kapkodás, sietés, ami persze ismételten nem a szülő hibája, hanem a felgyorsult társadalomé, amibe belekényszerülünk. Véleményem szerint, erre nagy hangsúlyt kell fektetni már egészen kisgyermekkortól kezdve, hogy ebben az egészségtudatos táplálkozásban nevelkedjen és a későbbiek során ezt a táplálkozásformát követni tudja. Ezeknek a szokásoknak a tudatos kialakítására kell törekednünk, hogy a továbbiakban napi rutinná váljanak és megkönnyítsék a környezethez való alkalmazkodást. Törekedni kell a későbbiek folyamán, hogy a rossz, káros szenvedélyektől mentes tudjon maradni a gyermek, de mint a Vízvári László: Egészségtan című könyvében is olvashatjuk, hogy „Esetenként a rábeszélés vagy megnyerés, de akár a szülői példa, de a tiltás sem elegendő” „Háromféleképpen lehet valamit elvégezni: csináld magad, bízz meg valakit, hogy elvégezze helyetted, tiltsd meg gyerekeidnek, hogy ők csinálják ” A mai kor emberének a túlnyomó része a helytelen tápanyagok bevitele miatt, élete későbbi folyamán feltételezhetőleg valamilyen betegségben fog szenvedni. Köszönhető ez a felgyorsult XXI. századnak, mivel a rohanó életben az embereknek nincs idejük a helyes megfelelő táplálkozás megtartására. Így kialakulhat elhízás, cukorbetegség, hypertonia és sok más krónikus betegség. A megfelelő tápanyagok biztosításával, rendszeres testmozgással a betegségek elkerülhetőek, vagy a már kialakultak csökkenthetőek. Egy Konfucius idézet, az általam fent említett sorok a valóságát szemléltetik. „Az ember élete első felében egészségét áldozza arra, hogy vagyont szerezzen magának, második felében pedig vagyonát arra, hogy egészségét visszaszerezze." Ezen gondolatok tükrében építem fel a dolgozatomat. Fő szempontom az egészséges táplálkozás illetve a bölcsődés korú gyermekek körében a zöldség és a gyümölcs fogyasztás. Eddigi tapasztalataim alapján a szülők és a gyerekek között ellentétes viszonyok alakulnak ki az étkezések alkalmával. A szülő hiába szeretné megóvni gyermeke egészségét a megfelelő és egészséges táplálékkal, ha a gyermek azt nem fogyasztja el. Ezeknek az információknak a tudatában fogalmaztam meg a két hipotézisemet. H1: Az én meglátásom és feltételezésem szerint a gyerekek döntő többsége hétvégente, kevesebbet és rendszertelenebbül fogyasztja a zöldséget és a gyümölcsöt, mint a bölcsődében, ahol a rendszeresség és a fokozatosság elve érvényesül. H2: Véleményem szerint, a gyerekek döntő többsége hétvégente sokkal több egészségtelen táplálékot fogyaszt, mint hétköznap az intézményben. E téma feldolgozásához kérdőíves vizsgálatot végeztem el a munkahelyemen, amely zárt és nyitott kérdéseket is egyaránt tartalmaz. Balmazújvároson a Városi Bölcsődébe járó gyerekeknek a szülei bevonásával végeztem el a kutatásomat. A kitöltés anonim volt és önkéntes. A visszahozott és kiértékelt kérdőívek száma 53 darab volt a 64-ből. Az eredményeket a dolgozat végén fogom elemezni, részletezni, majd ismertetni. A kérdőívemben megfogalmazott első két kérdésre nem és életkor, azért volt szükségem, hogy tudatában legyek annak, hogy az intézménybe járó gyerekek szülei nem és korelosztást tekintve, melyik csoportba sorolhatók. Döntően a 25 és a 40 éves életkorban lévő női szülők. Megfigyelhető, hogy ez a korosztályi eloszlás nem is a legfiatalabb, de nem is a legidősebb generációhoz tartozik. Ezeknek az adatoknak a tudatában, kíváncsian vártam az eredményeket.BSc/BACsecsemő és kisgyermeknevel