A baromfitrágya és a fermentált baromfitrágya pellet termékek hatásainak vizsgálata a retek (Raphanus sativus) és saláta (Lactuca sativa) növényekre

A talaj - mint a mezőgazdasági termelés alapja, helye és közege - fizikai, kémiai és biológiai állapotát elsősorban az emberi tevékenység, kevésbé a természeti tényezők határozzák meg, illetve befolyásolják. A termesztett növények számára a szükséges tápanyagot, melyek a fejlődésükhöz nélkülözhetetlenek, rendszeres utánpótlással kell biztosítanunk. Napjainkban a termesztés egyik legsúlyosabb gondja a talajok jó minőségű, megfizethető szerves anyaggal való ellátása, valamint azoknak a tudatos visszapótlása. A szerves trágyázás a kertészeti termesztés alapművelete volt évszázadokon keresztül. Az ezredforduló tájától az állattenyésztésben bekövetkezett változások miatt, radikális mértékben csökkent a szerves trágya mennyisége és felhasználása. Kutatásom célja a kertészetekben széles körben termesztett saláta és retek növények tápanyag utánpótlására alkalmas, különböző módon dúsított szerves tápanyagformák hatásának vizsgálata a tesztnövények csírázására. A tenyészedényes kísérleteket a Debreceni Egyetem, MÉK, Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet laboratóriumában állítottam be és valósítottam meg. Elemeztem a baromfi almos trágya, illetve a különböző módon dúsított és kezelt szerves baromfitrágya termékek hatását a fejes saláta és a hónapos retek csírázóképességére, növényi biomassza hozamára, a növények klorofill-tartalmára. Kutatásaimat kiterjesztettem a különböző kezelésekben a talajok összetételének-, elem-tartalmának-, kémhatásának- és vezetőképességének meghatározására és értékelésére is, valamint a talajba történő tápanyag-kioldódás (N, P) mértékére. Kutatási eredményeim alapján, a hónapos retek termesztése esetében a Káli Plusz 1 t/ha-os kezelés alkalmazását javaslom. A fejes saláta esetében további vizsgálatokat javaslok, amelyek a kisebb adagú kijuttatásra irányuljanak, valamint hosszabb tenyészidejű-kísérletek elvégzése.MSc/MAkörnyezetgazdálkodási agrármérnö