Sztereotípiák hatása a büntetőeljárásban, tanúvallomást befolyásoló kérdésfeltevés tükrében

Dolgozatom során kifejtettem a sztereotípiák sokféleségét olyan módon, hogy a köztudatban szereplő jelentését pontosítottam. Bemutattam kialakulását és megkülönböztettem a szinonim szavaktól illetve feltártam a kapcsolatát az előítélettel. Rámutattam arra, hogy szükség van rájuk, de ugyan olyan veszélyt is jelenthetnek, hiszen hátrányosan érinthetnek bizonyos csoportokat. Rámutattam arra, hogy nem minden sztereotípia jó, lehetnek ártalmasak, függetlenül attól, hogy pozitív vagy negatívak. Szerettem volna érzékeltetni, hogy milyen hatással vannak az egyén viselkedésére a velünk hozott illetve tanult sztereotípiák. Különösen az első benyomás, ezen belül is a pozitív és a negatív benyomás viszonyát. Részletesen kitértem a kérdéstípusokra és a velük való befolyásolás, a hazugság és a befolyásolt vallomás közti különbségre. Hamis tanúzás eredményező, kitalált elemek keveredését az átéltekkel. Minél több a tanú annál ellent mondóbbak a valómások. A kérdés típusokkal nem csak kérdezünk hanem közlünk is, függetlenül a tartalmától illetve nyelvtani szerkezetétől. Külön kifejtettem a tárgyaláson alkalmazott kérdéstípusokat és kérdezési technikákat. Négy főbb kérdéstípus különíthető el, melyek közül az eldöntendő és a választó kérdés lehet erősen befolyásoló hatású, míg a kiegészítendő és a nyitott kérdés képezheti a helyes kérdezés alapjait. A bírói befolyás és a veszélyeztetettségi érzés a tárgyaláson való megjelenés illetőleg a büntetőeljárás reális félelmet jelent, ez eredményezi a tanú vagy terhelt kiszolgáltatott helyzetét. Bizonyíték jogellenes megszerzése azonban nem jelenti, hogy az ilyen bizonyítékok semmilyen körülmények között sem használható fel. Ilyen esetben, ha ez lehetséges, az adott bizonyítási cselekményt a rá vonatkozó garanciális szabályok betartásával meg kellene ismételni, azonban a befolyás természete miatt az nem biztos, hogy közelebb vissz az igazság megállapításához.egységes, osztatlanjogás