Mediáció a büntetőeljárásban

Nem könnyű a mediáció, ismertebb nevén a közvetítői eljárás ismertetésébe belekezdeni, mivel ez nem közismert eljárás. A társadalom széles köre nem igazán ismeri, nem igazán van tisztában az alapfogalmaival, a szereplőivel, a működésével, az intézményeivel, a felhasználási területeivel vagy éppen a szabályaival. Vannak olyanok is, akik ismerik, tanulják, művelik, de még mindig keresik a további alkalmazási területeit. Az élet minden területét, konfliktus helyzetét írott vagy éppen íratlan normák szabályozzák le, melyek túlnyomó többsége a régmúltra tekint vissza, szokásokon, hagyományos módszereken alapul. Dolgozatom témájaként, éppen ezért választottam a mediációs eljárás bemutatását. mivel számos területen találkozhatunk vele: a polgári eljárásban, a családi konfliktusok kezelésében, az egészségügy területén, a fogyasztóvédelmi jog vonatkozásában, a pénzügyi jogviták rendezésében, a munkaügyi viták megoldásaként, de az oktatásban is szerepet kap. A legszélesebb körben elterjedt, a számomra legérdekesebb területe a büntető jogi jogviták rendezése. Dolgozatom célja, hogy a büntetőeljárásban alkalmazandó közvetítői eljárás alapvető vonatkozásait bemutassam. Napjainkban a büntetés célja a bűncselekmények elkövetésétől való visszatartás, az elrettentés, a megelőzés. Sajnos ez nem valósul meg, csak a fogva tartás idején tartja vissza a tettest újabb bűncselekmény elkövetésétől, ami még így sem igaz, mert a börtön falai között is követnek el bűncselekményeket. A másik probléma az sértett kártalanítása. Az eljárások túlnyomó többségében mindig a tettest ítélik el, vele foglalkoznak leginkább, holott az áldozatot olykor súlyos sérelmek érik. Ebből levonva a következtetést, egy olyan megoldást kellett keresni, amely előtérbe helyezi a sértett érdekeit, a számára megfelelő kártérítéssel, és ezzel egyetemben az elkövető megfelelő bűnmegbánása esetén jóváteszi az okozott károkat. A legkézenfekvőbb eszköze ennek, a sértett és az elkövető közös nevezőre jutása, vagyis a közvetítés lett. A mediáció a sértett és az elkövető között kialakult konfliktuson alapul. A konfliktust közvetlenül az érintettek, a megbeszélések során elsimítják, rendezik, jóvátétellel orvosolják, a jelenlévő mediátor csupán a törvényességre ügyel. Ha a sértett kárát megtéríti az okozó, akkor mentesül a bírósági eljárás alól, így a további szankciók alól is fel lehet menteni. A hosszadalmas eljárások lerövidülnek, ésszerű határidőn belül hoznak döntést, a vitában álló felek egyike sem jár rosszul, mivel sokszor egy hosszasan elhúzódó eljárásban már-már a sértett érezheti rosszul magát. Nyugat-Európában már régebb óta, Magyarországon csak 2002 óta, a 2002. évi LV. törvény bevezetésével nyílt lehetőség a mediációs eljárások alkalmazására. A törvény tartalmazza a feltételeket, a szabályokat, az eljárásban résztvevő feleket, és a fontosabb erkölcsi elvárásokat is. A törvény mellett 2004-ben az Európai Unóhoz való csatlakozás miatt is be kellett vezetnünk ezt a fajta eljárást 2006. március 22-ig a büntető ügyekbe az egyezség alkalmazását.BSc/BAIgazgatásszervez