Az európai részvénytársaság és az európai szövetkezet működésének elemzése, különös tekintettel a szupranacionális jellegből adódó sajátosságokra

Dolgozatomban két szupranacionális társasági formát mutatok be, az európai részvénytársaságot, valamint az európai szövetkezetet. Korábbi tanulmányaim során igen érdekesnek találtam az Európai Unióban zajló jogharmonizációs törekvéseket, valamint az ezek eredményeként létrejött szupranacionális gazdasági társaságokat. Meglátásom szerint ezek a társasági formák hosszú távon az egységes európai piac fontos szereplői lehetnek, ugyanakkor jelenleg nincsenek túl jelentős számban jelen sem a magyar, sem az európai piacon. Hipotézisem szerint a jelenség oka nem a jogi szabályozásban, illetve annak hiányosságaiban keresendő, hanem sokkal inkább annak tudható be, hogy ezek a társasági formák alig néhány éve érhetők el, ezért viszonylag kevés tapasztalat van mind az alapításuk, mind a működésük tekintetében. Emellett, mivel ezek a társasági formák nem túl elterjedtek, gyakran azok előtt sem ismertek, akik alapíthatnák őket, illetve adott esetben az üzleti partnerek bizalma is meginoghat, hogyha egy addig ismeretlen társasággal kellene szerződést kötniük. Dolgozatom öt nagy logikai egységből áll: először vizsgálom mind a részvénytársaságokra, mind a szövetkezetekre vonatkozó jogi szabályok fejlődéstörténetét, hiszen ez elősegíti a jogintézmények és a jelenlegi szabályozás egyes elemeinek jobb megismerését. Ezt követőn egy fejezet erejéig kitérek az Európai Unió hatásaira is, hiszen alapvetően az uniós jogharmonizációs törekvéseknek köszönhetőek a szupranacionális társasági formák. Ezt követően először az európai részvénytársaságra vonatkozó rendelet alapján bemutatom a társasági forma alapítását, működését, majd a szakirodalomban felellhető véleményeket összesítem a társasági forma kapcsán. Külön fejezetben térek ki az európai részvénytársaságok számának és térbeli elhelyezkedésének alakulására mind az Európai Unióban, mind Magyarországon. A dolgozat utolsó nagy egysége az európai szövetkezeti szabályozás sajátosságait mutatja be, és az európai szövetkezetek közös piacon elfoglalt helyével is külön alfejezetben foglalkozom. A dolgozatot összegző értékelés zárja, a mellékletekben pedig megtalálhatók a Magyarországon jelenleg bejegyzett európai részvénytársaságok, illetve európai szövetkezetek legfontosabb adatai.egyetemiJogás