A szegények adója

Nem magyar sajátosság, hogy egy kormányzat, annak megfelelően, hogy milyen társadalompolitikai,politikai, vagy fiskális prioritásokat helyez előtérbe, változtat az áfa kulcsain. Ezen változásokhatásának vizsgálatát az egyes jövedelmi decilisekbe tartozó „fogyasztói csoportok”-onkeresztül érdemes megfigyelni.A jelen dolgozatban az elmúlt évek példáin keresztül vizsgáltuk meg, hogy az áfa csökkenése,vagy éppen növelése milyen hatással van a fogyasztói árindexre. Ahhoz, hogy megtudjuk, hogyezen árváltozások milyen hatással vannak az egyes jövedelmi csoportokba tartozó háztartásokra,ismernünk kell a háztartások fogyasztási szerkezetét. A vizsgálatok arra vezettek, hogy azalacsonyabb jövedelmi decilisbe tartozó háztartások fogyasztási szerkezetében meghatározóbbaz élelmiszerek aránya, mint a tehetősebb háztartásoknál (KSH 2011). Mivel az áfaváltozásokesetében empíria igazolja, hogy azok főként az élelmiszerek fogyasztói árindexére voltak hatással(Gábriel – Reiff 2006), így bizonyítottnak tekinthető, hogy azok az alacsonyabb jövedelmiszegmensben élőkre volt nagyobb hatással.Arra a kérdésre, hogy a tartósan alkalmazott magasabb áfakulcs arányaiban nagyobb terhetjelent az alacsonyabb jövedelmi decilisben élőkre, mint a magasabb jövedelműekre, szinténtaláltunk empirikus igazolást, mely az elmúlt évek árváltozásait vizsgálva az egyes jövedelmicsoportokban arra a következtetésre jutott, hogy az alsó és a felső decilisek közötti inflációskülönbség igen jelentős, akár 20-40% is lehet (Hosszú 2011). Ez viszont azt jelenti, hogy az alsójövedelmi szegmensben tapasztalt nagyobb inflációs hatás mellé arányaiban nagyobb áfaterhelésis társult, mely magas áfakulcs mellett jelentős terhet jelent a szegényebb háztartásoknak