A napraforgó kritikus agrotechnikai elemeinek vizsgálata, különös tekintettel a betegség-fertőzöttség alakulására

A napraforgó, mint alapvető gabona, felhasználását tekintve igen széles körűen beilleszthető az élelmiszer és a különböző iparágak alapanyagainak szükséglet oldalára. A belőle kinyert olaj igen értékes, gazdag linol- és olajsavban, a közép európai társadalom jelentős része használja alapvetően a mindennapi étkezései során, továbbá a napraforgómag pörkölt változatának élelmiszeripari felhasználása is igen elterjedt régiónkban. Az iparban elfoglalt helye, igen változatos, a takarmány feldolgozásban is kiemelkedő szerepű, papír- valamint a gyógyszeripari alapanyagok gyártása során is kiemelten fontos. Az olajnövények termelése, a piaci kereslethez viszonyulva évente 8-9 %-al emelkedik, mely termelésében világszinten Európa kap főszerepet. A napraforgó termesztés napjainkban több tudományos kutatás alapját képezi, ugyanis a növekvő népesség és az ezzel együtt járó növekvő élelmiszer-felhasználás a 21. század új kihívását jelentik. A hatékonyabb és magasabb minőségen történő alapanyag-előállítás mellett, a bioökonómiai kérdések is feltevődnek. A legújabb kutatási eredmények arra engednek következtetni, hogy szükség van a hatékonyabb és pontosabb termesztési feltételek vagy programozott vetési modellek (MEREL et al., 2013) megalkotására és biztosítására, ugyanakkor a meglévő feltételek (ökológiai és ökonómiai paraméterek) ismerete a elengedhetetlen a termesztés során.BSc/BAMezőgazdasági Mérnö