Measurement of the physical and mental condition of university students and monitoring the useful effects of the Pilates method

Rohanó világunkban naponta szembe kerülünk olyan élethelyzettel, mely aggodalommal, nyugtalansággal tölt el minket. A mindennapi túlhajszoltság nagy terhet ró a hétköznapok emberére, és nincs ez másképp a fiatal felnőtt egyetemistákkal sem. A mozgásszegény életmódot folytató hallgatók olyan egyoldalú terhelésnek vannak kitéve, mely hosszú távon egészségkárosodáshoz és mozgásszervi tünetek kialakulásához vezethet. Ilyen tünet lehet az izomfájdalom, ízületi mozgástartomány beszűkülése, az izmok rugalmatlanná válása és gyengülése. Vizsgálatom célja volt a kötelező testnevelés órákon részt vett egyetemi hallgatók fizikális, valamint mentális állapotának feltérképezése. Felméréseimet egy 10 héten át tartó Pilates kurzuson részt vett hallgatók körében végeztem, és a módszer hatékonyságát elemeztem a vizsgált paraméterek alapján. Továbbá kíváncsi voltam a tanulók stressz elleni megküzdési stratégiáira, hogy vajon milyen tevékenységeket választanak problémáik enyhítése érdekében és milyen sikerrel. Eredményeim alapján elmondható, hogy a diákok közel fele küzd valamely mentális problémával, legmagasabb a szorongásos tünetek megjelenése a felmért csoportban. A vizsgálatok során kiderült, hogy azok körében, akik nem folytatnak rendszeres mozgásos tevékenységet 10%-al magasabb a mentális problémák jelenléte. A hallgatók több mint fele semmilyen sporttevékenységet nem folytat, pedig kiderült, hogy a rendszeresen sportolók sikeresebben küzdenek meg a szorongásos tünetekkel, mint nem sportoló társaik. A diákok nagy százalékban alkalmaznak helytelen megküzdési stratégiákat gondjaik enyhítésére. Fizikális vizsgálatok alapján elmondható, hogy a gerinc mobilitási értékei a fiziológiás érték alatt vannak. A tanulók minden megadott régióban nagyfokú fájdalmat jelöltek be az első felmérés alkalmával, és ez a második mérésre tovább emelkedett. A Pilates program jelentősen befolyásolta a mentális problémák alakulását. A módszer jó hatással volt az izomnyújthatóságra, és forszírozott légző gyakorlatai jelentős mértékben növelték a mellkas kitérését. A diákok által megjelölt fájdalmas területek alapján arra következtethetünk, hogy az ülő életmód következtében kialakuló panaszok enyhítésére a heti egy alkalommal végzett mozgásos tevékenység nem elég a helytelen szokások ellensúlyozására. Munkámmal szeretném a figyelmet a mozgás mentális problémák elleni preventív szerepére irányítani, és kihangsúlyozni fontosságát a fizikális egészség fenntartásában.BSc/BAápolás és betegellátás (gyógytornász)magyarnappalig