Megélhetési bevándorlás a kritikai diskurzuselemzés szemszögéből

Szakdolgozati témám alapjául a megélhetési bevándorlás kérdéskörét választottam. Dolgozatomban szeretném tisztázni a bevándorlókkal és a menekültekkel kapcsolatos legalapvetőbb tudnivalókat, illetve ismertetni a társadalom véleményét és hozzáállását a bevándorlókhoz. Próbát teszek arra, hogy megfejtsem a megélhetési bevándorlás miértjét a kritikai diskurzuselemzés módszerének a segítségével. Hipotéziseim a következők: A kormány a megélhetési bevándorló kifejezéssel egy ellenséges képet tár elénk, amely az idegenellenesség terjedését elősegíti. A társadalomban negatív attitűdök alakulnak ki a bevándorlókkal kapcsolatban. A kormány és a kormányfő által létrehozott diskurzusok szerepet játszanak a hatalom újratermelésében. A médiának jelentős szerepe van a hatalom terjesztésében és újratermelésében. Amint említettem, ehhez a kritikai diskurzuselemzést fogom használni, amit főként a Teun. A van Dijk által kialakított és használt elvek és módszerek segítségével fogom véghezvinni. Bár a társadalmi egyenlőtlenségek tudományának és kritikájának több iránya is ismert, a Van Dijk általi megközelítés szerint a középpontba az uralom újratermelésében vagy annak megkérdőjelezésében szerepet játszó diskurzust tesszük. Az uralmat úgy definiálhatjuk, mint az elitek, intézmények vagy csoportok által történő hatalomgyakorlást, melynek társadalmi egyenlőtlenség a következménye, ideérte a faji, etnikai, nemi, kulturális, politikai és osztályegyenlőtlenségeket. Ez a fajta újratermelési folyamat magában foglalhatja a diskurzushatalom kapcsolatok olyan változatait is, mint egyebek mellett az uralom nyílt vagy közvetlen támogatása, gyakorlása, reprezentációja, legitimációja, tagadása vagy éppen leplezése. Egyszerűen fogalmazva, a kritikai diskurzuselemző azt akarja tudni, hogy a beszéd, a szöveg, a verbális interakció vagy a kommunikáció milyen struktúrái, stratégiái vagy más, bármilyen jellemzői játszanak szerepet ezekben az újratermelési módokban. Szakdolgozatom első részében bemutatom, hogy mi is az a diskurzuselemzés, illetve a Van Dijk féle diskurzuselemzés elveit, céljait, sajátos módszereit illetve elméleti megalapozottságait. A második részben ismertetem a mai migrációs helyzetet Magyarországon. Felvázolom a fogalmi kereteket, megemlítem, a nemzetközi illetve az Unión belüli migrációt majd végül kitérek a jelenlegi hazai helyzetre is. Érintem a diszkrimináció fogalmát és megnyilvánulásait is illetve az idegenellenesség alakulásait is Magyarországon, különböző statisztikákkal és táblázatokkal illusztrálva. Az utolsó fejezetben az önálló kutatásom kap helyet. A Fideszhez köthető politikai diskurzusok vizsgálatára teszek kísérletet, kezdve a megélhetési bevándorlás hátterében álló és véleményem szerint megalapozó nyilatkozatnak, amit Orbán Viktor a Charlie Hebdo ellen elkövetett terrorcselekmények utáni párizsi megemlékezésen való ott tartózkodásakor nyilatkozott az állami hírtévének. Az államfő nyilatkozatának elemzése után a Magyar Országgyűlésben elhangzott, a „Magyarországnak nincs szüksége politikai bevándorlókra” című politikai vita Fideszes felszólalóinak a beszédéből ragadok majd ki bizonyos, elemzésre alkalmas részleteket, illetve próbálok bizonyos szempontok szerint vizsgálni. Megállapítottam, hogy a kormány hazugságokra és részigazságokra alapozva, ügyes kommunikációval próbálja terjeszteni az idegenellenességet a társadalom körében. A terrorcselekményekkel összekötött megélhetési bevándorlás veszélyes és igen erős negatív attitűdöket alakíthat ki, főként az alsóbb rétegekben, és könnyedén a rasszizmus táptalajává válhat. A megélhetési bevándorlás okai között valószínűleg az is szerepelt, hogy a Fidesz népszerűsége csökkent, az időközi választások közeledtével pedig szüksége volt szavazókra, így ezzel a szélsőjobboldali politikával próbált meg a Jobbik elől szavazókat elvenni, vagy maguk mellé állítani. Emellett másik szempont pedig, hogy egyszerűen csak bizonyos aktuálpolitikai kérdésekről szerette volna elterelni a figyelmet. A kritikai diskurzuselemzés módszere segítségével láthattuk, hogyan alkalmazzák az elitek a diskurzusokat a hatalom újratermelésére és fenntartására illetve a tömegek befolyásolására, attitűdjeik megváltoztatására vagy új attitűdök kialakulására. Remélem kutatásom segített abban, hogy átláthassuk a megélhetési bevándorlás mögött rejlő burkolt viszonyokat és jelentéseket.BSc/BASzociológiaB