A feltörekvő piaci államkötvény-felárak meghatározói

Using several estimation methods, we analyzed the determinants of emerging market sovereign bond spreads and their cross-country co-movements in a number of countries from four different perspectives. First, we analyzed emerging market debt spreads with the aim to disentangle the effect of global and country-specific developments as well as showed that the importance of country-specific and global factors is conditional on the time horizon and the degree of volatility in financial markets. Specifically, we showed that (i) while both country-specific and global developments are important determinants of spreads in the long run, it is mostly the global factors that determine spreads in the short run; (ii) while country-specific fundamentals are important determinants of spreads in each regime the importance of global factors increases during high-volatility periods. Second, we investigated whether and how the strength of fundamentals is related to the sensitivity of spreads to global factors. Using three different methods, we showed that countries with stronger fundamentals tend to have lower sensitivity to changes in global risk aversion. Third, we decomposed changes in emerging market sovereign spreads in seven periods over the last decade in order to understand whether they are driven by improving fundamentals and/or global factors, and what role the unexplained part of changes plays. In general, we found that in periods of severe market stress and general lack of public understanding of country-specific developments, such as during the intensive phase of the Eurozone debt crisis, global factors tend to drive the changes in spreads and misalignment tends to increase in magnitude and its share in actual spreads increases. Finally, we also analyzed the cross-country co-movement of spreads using two methods. In short, we showed that co-movements of spreads tend to vary across periods associated with low and high volatility in financial markets. A disszertációban több becslési módszerrel elemezzük a feltörekvő piaci államkötvény-felárak meghatározóit, valamint a felárak együttmozgását négy különböző nézőpontból. Egyrészt, megpróbáljuk beazonosítani az ország-specifikus és a globális tényezők szerepét a felárak alakulásában, valamint rámutatunk, hogy azok jelentősége függ a választott időhorizonttól és a piaci környezettől. Megmutatjuk, hogy (i) míg az ország-specifikus és a globális tényezők egyaránt hatnak a felárakra hosszú távon, rövid távon elsősorban utóbbiak mozgatják őket; (ii) miközben az ország-specifikus fundamentumok az összes rezsimben hatnak a felárak alakulására, a globális környezet jelentősége növekedik a magas volatilitással rendelkező időszakokban. Másrészt, megvizsgáljuk, hogy a fundamentumok erőssége hogyan hat a felárak globális tényezőkre való érzékenységére. Három különböző módszerrel is azt találjuk, hogy az erős fundamentumokkal rendelkező országok felárának kisebb a globális kockázati étvágyra való érzékenysége. Harmadrészt, a felárak változását felbontotjuk a fundamentumok és a globális tényezők hozzájárulására hét időszak során az elmúlt évtizedben. Röviden összefoglalva azt találjuk, hogy a piaci stresszel jellemezhető időszakokban, mint amilyen az Eurózóna adósságválsága, elsősorban a globális tényezők hatnak a felárakra, valamint a félreárazás mértéke növekszik. Végül, két módszerrel elemezzük a felárak országok közötti együttmozgását. Röviden, megmutatjuk, hogy a felárak együttmozgásának mértéke különbözik az alacsony és a magas volatilitással rendelkező időszakokban.d