A kardiovaszkuláris kockázatbecslés és a nagy kockázatú páciensek gondozása az alapellátásban.

A vizsgálatról összességében elmondható, hogy a nagy kockázatú dyslipidemia, hypertonia miatt gondozottak eredményessége igen jónak mondható összkoleszterin, triglicerid illetve vérnyomás célérték tekintetében mind a korábbi hazai és az európai összevetésben. Ugyanakkor a diabetes mellitus szövődményienek kialakulása szempontjából legfontosabb rizikófaktor, a HgA1c célérték elérése az európai alapellátási eredményesség átlaga alatt maradt, sőt a korábbi hazai eredményektől is rosszabbnak bizonyul a praxisok igen intenzív gyógyszeres terápiás aktivitása mellett is. Ez pedig felvetette annak a kérdését, hogy a hazai gondozási gyakorlatban nem kellően effektív az életmód terápia, ami a betegedukáció fontos szerepére utalhat. Fontos tehát a tájékoztatás, hogy egészségük szempontjából nélkülözhetetlen a betegségek időben történő felismerése, valamint a már kialakult betegségek kezelésében is milyen jelentős szerepe van az ő aktív közreműködésüknek. Fontos kérdés az is, hogy a beteg mennyire tud azonosulni a célkitűzésekkel, az életmódbeli változtatásokkal (dohányzásról való leszokás, megfelelő táplálkozás és testömeg csökkentés, megfelelő fizikai aktivitás és mértékletes alkoholfogyasztás). Ha azonosul is és elkezdi az együttműködést, vajon mennyire marad kitartó és milyen a complience. Ez az idő előrehaladtával folyamatosan változhat. Mivel ezek az állapotok gyakran élethosszig tartó kezelést és odafigyelés igényelnek, a betegek nem biztos, hogy végig konstans módon elkötelezettek maradnak. Az sem elhanyagolható tényező, hogy a háziorvosnak mennyi ideje van egy-egy preventív jellegű ill. gondozási vizitre, arra, hogy megfelelő– az életmód tanácsadásra is részletesen kitérő és azt gyakran ellenőrző - terápiát folytasson és arra, hogy a megfelelő rizikóparaméterek a kívánt időben folyamatosan ellenőrzésre kerüljenek Finom diszharmónia mutatkozott a felnőttkori szűrővizsgálatokra vonatkozó jelenleg hatályos rendelet és a legújabb – az V. MKKK által kiadott irányelv között. A jogszabályi előírás szerint emelkedett haskörfogat esetnén kell kutatni a metabolicus syndroma többi alkotóeleme, azaz emelkedett triglicerid koncentráció (˃1,7 mmol/l), alacsony HDL-koleszterin (˂1,03mmol/l nőknél és ˂l,29 mmol/l férfiaknál), emelkedett vérnyomás (˃135/85 Hgmm), emelkedett éhomi vércukorszint (≥5,6 mmol/l) vagy korábban diagnosztizált diabetes mellitus után. Míg az V. MKKK irányelve szerint bármely metabolicus paraméter kórós eltérése esetén vizsgálni kell a többit is, tehát függetlenül a haskörfogattól minden esetben meg kellene vizsgálni a többi metabolicus paramétert is. Továbbá a súlyos kockázati tényezőnek számító bal kamrai hipertrófiára alap esetben nincs szűrés, de hypertonia esetén érdemes keresni a bal kamrai hipertrófia jeleit EKG-n és szív-UH-n, mivel gyakran jár együtt a két elváltozás. Microalbuminuria vizsgálatát nem csak a vesebetegség szempontjából nagy kockázatú személyeknél érdemes elvégezni, hanem minden esetben. 65 éves kor fölött már nem jogszabályi előírás a teljes cardiovascularis kockázat felmérése, mivel minden minden 65 éves kor fölötti személy nagy kockázatúnak tekinthető, ugyanakkor ettől függetlenül, az V. MKKK beli 3 alcsoportba történő kockázatbesorolást ell kellene végezni, hiszen ennek terápiás konzekvenciái vannak.egységes, osztatlanáltalános orvostudományimagyarnappal