A stressz jelenléte, szerepe az oxyológiai ellátásban dolgozók munkájában

A mentőmunka szerteágazó tevékenységi köréből adódóan a dolgozók nagyon gyakran ki vannak téve különböző, a mindennapi életben nem előforduló különösen stresszes eseményeknek. Ezek az esetek nem mindenkit ugyanúgy érintenek, mindannyiuk másképp dolgozza fel, éli át a látottakat, hallottakat, történteket. Az lenne a legjobb, ha a munkaidő végeztével a munka stresszes vonatkozásait is a munkahelyükön tudnák hagyni, de sajnos ez nem lehetséges. Szervezetük nem gépként működik, szükségük van kikapcsolódásra, pihenésre, de még lelki támogatásra is, mert idővel kialakulhat a kiégés, a közöny, ami ebben a munkakörben nem elfogadható. A pszichés támogatás még nem terjedt el hazánkban, ugyanis nagyon gyakran megbélyegezik azokat az embereket, akik a munkájuk miatt, vagy magánéletükben lelki segítségre szorulnak. Éppen ezért nem tudnak megnyílni, még a közvetlen környezetükben sem, hogy milyen megterhelő eseményekkel találkoztak, mi az ami felkavarja, megérinti őket. Ezért nagyon gyakori a stresszhez kapcsolódó betegségek előfordulása, pl.: gyomorfekély, szív és érrendszeri panaszok, mozgásszervi megbetegedések, valamint különböző szenvedélybetegségek. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy csak a stressz váltja ki ezeket a megbetegedéseket, viszont jelentősen hozzájárul egészségük alakulásához. Rendszeresen látnak baleseteket, különleges eseteket, küzdést, lemondást, emberi roncsokat. Mindennapi tanúi szenvedésnek, fájdalomnak és a halál sok formájának. Sokszor fenyeget testi-, lelki sérülés, támadás, fertőzés veszélye. Feladatköreik szerteágazóak. Az egységben minden tagnak megvan a maga feladata, de mégis egy egészet alkotnak. Az egység nem működhet külön-külön, mert a nem tisztázott feladatkörök és egységen belüli viszályok szerepellentétekhez, bizonytalansághoz vezetnének, és mint minden belső konfliktus, stresszt eredményeznének. Ezért is próbáltam elmélyedni abban, hogy az őket érő hatások és ezek következményei is felszínre kerüljenek, esetleg megoldást találjak a nap mint nap kialakuló stressz levezetésére, illetve feldolgozásának megkönnyítésére. A kutatás eredményei alátámasztják hipotéziseim helyességét, miszerint a meg-kérdezettek döntő többsége küzd a különböző eseteknél kialakult lelki megrázkódtatá-sokkal, stresszhelyzetekkel, ami legtöbbször rejtve marad, vagy hazaviszik és ott továb-bi konfliktusokat okoz. Ennek oka szerintem az, hogy az állandó rohanás nem hagy időt az átélt események értékelésére, megbeszélésére. Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy hogyan is lehetne levezetni hatékonyan a kialakult feszültséget, mi lenne ennek az ideális módja, kihez tudnának fordulni ez ügyben. Bár többen a bajtársaktól, családtagoktól várnak ehhez segítséget, nem elhanyagolható százalékuk viszont káros szenvedélyekbe menekül, gyógyszereket használ, vagy magába fojtja az eseményeket. Ez mindenképpen felhívja a figyelmet arra, hogy a problémát orvosolni kell, annál is inkább, mert munkájuk mindig rendkívüli lélekjelenlétet, higgadtságot, koncent-rációt és a legmegfelelőbb döntés meghozatalát igényli. A munkahelyi stressz kialakulását elősegíti az a tény, hogy a dolgozók úgy érzik, munkájuk nemcsak erkölcsileg, de anyagilag sincs megbecsülve. Sokan a szolgálat mellet kénytelenek megélhetésüket másod-, harmad állásokkal kompenzálni a pihenésre szánt idejükben, ami kihathat családi életükre, konfliktushelyzeteket, kiegyensúlyozatlanságot hozva létre. Ez tovább csökkenti annak a lehetőségét, hogy megfelelő fizikai és lelki állapotban végezzék el feladataikat.BSc/BAápolás és betegellátás – mentőtisztmagyarlevelezőV