A magyar áfa-rendszer az európai uniós normák tükrében

A magyar áfa-rendszer az európai uniós normák tükrében Készítette: Lippai Krisztina Tágabb témám a magyar adórendszer az európai uniós normák tükrében, és ezen a témakörön belül csak az általános forgalmi adót vizsgálom meg részletesen. Kutatásom célja megállapítani, hogy Magyarország áfa-rendszere megfelel-e az Uniós előírásoknak. Dolgozatom elején az Európai Uniót veszem górcső alá. Először az adójogi rendszerét, annak a jogforrásait és intézményeit vizsgálom meg. Ez után az uniós adóharmonizációt, annak céljait, fontosságát és történetét nézem meg. A történetében legnagyobb jelentőséggel rendelkező hatodik irányelvnek egy külön részt szentelek a dolgozaton belül, hiszen ez az irányelv volt az, amelyik a harmonizációt a legnagyobb mértékben előrelendítette, illetve ez az irányelv az, ami a most is hatályos előírásoknak az alapját képezi. A hatodik irányelv megvizsgálása után pedig megpróbálom megállapítani, hogy mennyire jó a jelenlegi aktuális előírás-rendszer uniós és nemzeti szempontból is. A dolgozat második felében megnézem, hogy milyen fázisai voltak a Magyar áfa-harmonizációnak, hogy milyen hatással volt Magyarország áfa-rendszerére az uniós csatlakozás, hogy az áfa-rendszerünk mennyire harmonizált, vagyis hogy, mennyire felel meg az uniós előírásoknak. Ennek alapjául a 2007. évi CXXVII. törvényt az általános forgalmi adóról veszem, de természetesen annak az időközbeni módosításait is figyelembe veszem. Az uniós harmonizációnak köszönhetően a tagországokban az áfa-rendszer igen egységessé vált, de a teljesen egységes adózási környezetet még mindig nem sikerült kialakítani. Nagyobb eltérés az áfa mértékében található, mely megnehezíti az alkalmazást és az ellenőrzést is. Itt kiemelendő, hogy Magyarország rendelkezik az Európai Unión belül a legmagasabb áfa-kulcsokkal. Emiatt Magyarországnak kompenzációra van szüksége, melyet kedvezményekkel vagy vonzóbb árfolyammal tud megvalósítani. Jelen állapotában a magyar áfa-rendszer még sosem volt ennyire harmonizált. Csak nagyon kevés eltérés található az uniós előírásoktól, melyek közül a legszembetűnőbb a 18%-os kedvezményes adókulcs, melynek előírás szerint legfeljebb 15%-nak szabadna lennie. Véleményem szerint a nagymértékű harmonizáltság több pozitív hatással jár, mint amennyi negatívval. Igaz, ez által az ország nagymértékben meg lett fosztva az önállóságától, illetve bevétel kiesést is realizálhat, de a pozitív hatásai sokkal nagyobb mértékeket öltenek. Az uniós befektetők sokkal szívesebben jönnek Magyarországra. A földrajzi közelség és egyéb más indokok mellett a harmonizáltságnak is köszönhető, hogy az uniós befektetők inkább folytatnak outsoursing-ot Kelet-Európában, mint Ázsiában. Így ha Magyarország nem hajtotta volna végre a közelítést, lehet kimaradt volna ebből a kedvelt körből. Annak ellenére, hogy Magyarország számára sok kötelezettséggel jár az, hogy az Unió keleti határán található, pozitív olyan tekintetben, hogy sok áru itt lép be az Unió területére, így az importnak a teljesítési helye az országban található. Az előírások betartása olyan szempontból is pozitív Magyarország számára, hogy sok esetben jobb megoldásként szolgálnak, mint azok a törvények, melyek addig voltak érvényben.BSc/BANemzetközi gazdálkodásv