D-vitamin szint és kardiovaszkuláris betegségek kevert kötőszöveti betegségben

D-vitamin szint és kardiovaszkuláris betegségek kevert kötőszöveti betegségben PETHE RENÁTA VI. ÉVFOLYAM Összefoglalás A jelenlegi irodalmi adatok alapján az alacsony D-vitamin szint mellett gyakoribb a kardiovaszkuláris betegségek előfordulása, mint az élettani D-vitamin szintű egyénekben. A D vitamin hiányállapot, mint fontos környezeti faktor, immunmoduláló hatásával szerepet játszhat autoimmun kórképek kialakulásában és fenntartásában. Munkánk során egy szisztémás autoimmun kórképben, a kevert kötőszöveti betegségben (MCTD) vizsgáltuk a betegek D-vitamin szintjét. Célunk volt, felmérjük a D-vitamin szint és a kardiovaszkuláris betegségek közötti összefüggést. A DEOEC Belgyógyászati Intézet Immunológiai Tanszékén gondozott, átlag 14 éven át követett 125 MCTD-s beteg adatait dolgoztuk fel, kontrollként 78 egészséges egyén értékei szolgáltak. Mértük a D-vitamin szintet, a lipid szinteket, a CRP, fibrinogén mennyiségét, az autoantitestek szintjét a kardiovaszkuláris eltéréssel járó és a kardiovaszkuláris betegséget nem mutató MCTD-s betegekben. Az MCTD-s betegek átlagos D-vitamin szintje nyáron átlagosan 26,1 ± 13,5 ng/ml. A vizsgált MCTD-s betegek 55,2 %-ban találtunk D-vitamin hiányállapotot (<30 ng/ml). A 61 kardiovaszkuláris eltérést mutató MCTD-s beteg D-vitamin szintje alacsonyabb, mint a kardiovaszkuláris eltéréssel nem járó 64 betegé (18,2 ± 6,7 vs. 41,2 ± 9,8; p