Társadalomábrázolás a Magyar Sajtófotó Pályázat alkotásain 2007 és 2012 között

Dolgozatom a Magyar Sajtófotó Pályázat 2007 és 2012 közötti periódusának társadalomábrázoló fotóit elemzi. Megvizsgálom, hogy a dokumentarista-társadalomábrázoló kategória pályaművei alapján milyen társadalomkép rajzolódik ki Erdélyről, Románia legnagyobb multikulturális régiójáról. Feltételezem, hogy az Erdélyről szóló sajtófotókon megjelennek a régióhoz kapcsolódó közismert sztereotípiák, például a gazdasági és szociális elmaradottság, a hagyományokhoz, népszokásokhoz való hűség, a tradicionális életforma, a vallásosság, a természet közeliség. Feltételezem továbbá, hogy a pályamunkákon leggyakrabban a falusi élet, a hagyományőrzés, a szegénység, a közösségi ünnepek színtereivel találkozunk, vagyis, hogy az alkotások többsége a „hálás”, népszerű, könnyen értelmezhető (denotálható) témákat, az ismert Erdély-toposzokat dolgozza fel. A vizsgálati anyagot összesen 88 egyedi kép és 73 sorozat alkotja. A kutatási korpusz behatárolását, a tartalomelemzési kategóriák és kódok meghatározását részletesen tárgyalom a dolgozat kutatási fejezetében. Kutatási módszerként a tartalomelemzést választottam, amely kiválóan alkalmazható a fotókutatásban, a fényképek elemzésében (hiszen a fénykép szövegként is értelmezhető), különösen azon fényképek, illetve fotósorozatok esetében, amelyeknek van közös tematikája (ugyanarról a régióról, egyazon földrajzi entitásról készültek). E módszer révén lehetővé válik a hasonlóságok és különbségek, az általános tendenciák megragadása, bizonyos elemek, motívumok gyakoriságának vagy hiányának a kimutatása. A tartalomelemzés adatait gyakorisági táblázatok és diagramok összesítik. A kutatás eredményei igazolták hipotéziseimet. Az adatok azt mutatják, hogy a Sajtófotó Pályázat 2007-2012 közötti periódusának erdélyi tematikájú dokumentarista alkotásai túlnyomórészt rurális (falusi) környezetben készültek (88, 1%); az életminőséget tekintve az erdélyi embereket szerény körülmények között ábrázolják (73,3%), a vizsgált képanyag közel fele (47,2%) a székelyföldi magyarokat és a csángó-magyar közösséget ábrázolja. A kutatás következtetése, hogy a fotóanyag egy része érzékenyen és hűen tükrözi az erdélyi társadalom számos jellegzetes vonását, reális problémáit (vidéki és városi élet nehézségei, elmaradott infrastruktúra, alacsony életszínvonal, stb.). A téma- és helyszínválasztás tekintetében azonban a vizsgált fotóanyag kevésbé változatos. Feltűnően sok a könnyen fényképezhető, ún. „sláger-téma” (például a feketetói vásári forgatag, csíksomlyói búcsú, mezei munka, stb.). Ez a szűkebb körű kitekintés a befogadóban, a nézőben is egyoldalú(bb) Erdély-képet alakíthat ki.BSc/BAkommunikáció és médiatudományB