Alkotmányozás Magyarországon a XX-XXI. században

Az alkotmányozás igazán aktuális kérdés. Ezért is választottam dolgozatom témájául. Mi az alkotmány? Hogyan jön létre? Mi az alkotmányozás? Mely élethelyzetekben van szükség alkotmánymódosításra? Ki alkotmányozzon és mikor? Akkor kell-e vajon új alkotmányt csinálni, amikor megvan az ehhez szükséges erő, vagy inkább akkor, amikor napnál világosabb, hogy a jelenlegi alkotmányszöveg akadályozza a rendszer alkotmányos működését? Kérdések, melyekre a mindenkor hatályos alkotmányjog kizárólagos válaszadási igényt nyújt be, s amely kérdésekre a magyar alkotmányjogászok által adott válaszokat igyekszem sorra venni. Részletesen foglalkozom továbbá a hazai alkotmányozás történetével, történelmi körülményeivel, az egyes alkotmánymódosítások céljaival, az egyes célok meg-, illetve meg nem valósulásával. Végül napjaink alkotmányozási folyamatát és Magyarország Alaptörvényét vizsgálom. A dolgozat megírása során leginkább azokra a rendelkezésekre koncentráltam, amelyek az 1949. évi XX. törvényhez képest jelentős mértékben módosultak vagy abban még nem szerepeltek. A téma aktualitásának köszönhetően az azt feldolgozó szakirodalom is meglehetősen nagy mennyiségű, amely folyamatosan kiegészül az Alkotmánybíróság állásfoglalásaival is, ezért lehetetlen vállalkozás lenne mindegyiket ismertetni, de a kézirat lezárásáig (2013. január 9-ig) megpróbáltam az eddig megjelent tanulmánykötetek, cikkek, alkotmánybírósági határozatok leglényegesebb gondolatait összefoglalni.egységes, osztatlanjogás