A gyógy- és fűszernövények antimikrobás hatása

A gyógy- és fűszernövényekkel nap mint nap találkozunk, hiszen szinte minden konyhában kéznél van jó néhány belőlük frissen vagy szárítva, hogy ételeink ízvilágát változatossá tegyük, mégis oly keveset tudunk róluk. Nincs olyan ember, aki ne használná ezeket az értékes növényeket étele vagy itala ízesítéséhez, vagy házilag történő orvoslás során. Ezek a növények érzékszerveinkre nemcsak kitűnő hatással vannak, hanem biológiai és botanikai tulajdonságaik miatt is érdekesek számunkra. A gyógy- és fűszernövények beltartalmi értékei felettébb rendkívüli tulajdonságokkal bírnak, amit antimikrobás hatásnak nevezünk. Ezeket a fontos beltartalmi értékeket az illóolajos növények hatóanyagai teszik számunkra olyan értékessé és fontossá. A legjelentősebbek a gyógy- és fűszernövények esetében a fitoncidok, azaz magasabb rendű növényekben található antimikrobás anyagok, amelyeknek gyakran mikrobaellenes hatása is van a zamatosító tulajdonságokon kívül. Mikrobiológiai tekintetben is lehetnek általános mikrobagátlók (például benzoesav a szegfűszegben, a fahéjban, az ánizsban, allicin a fokhagymában) vagy csak a gombák, illetve a baktériumok ellen hatásosak (például a fahéjban található eugenol bakteriosztatikus, ami a fahéjban található, a mustárolaj pedig elsősorban az élesztőgombák ellen hat). A kamilla virágzatának gyulladáscsökkentő hatásáért az illóolajat, nyálkát és flavonoidokat tartalmazó hatóanyag-együttes a felelős. A borsmenta illóolaja fő komponense a mentol, a legelőnyösebb drog a felső légúti hurutok kezelésére, viszont izom- és idegfájdalmaknál is kiválóan alkalmazható. Jelenlegi ismeretek szerint a babérlevél, a bors, a fahéj, a petrezselyem levele és gyökere, a köménymag, a kapor zöld részei és termése, a komló virága, a fokhagyma, a vöröshagyma és a paprika is tartalmaz fitoncidokat.BscÉlelmiszermérnök