A csemegekukorica és zöldborsó fagyasztott illetve konzervált termékének összehasonlítása beltartalmi értékek alapján

A zöldségfélék az emberi táplálkozásban nem csak biológiai energiaforrást jelentenek, hanem az emberi szervezet számára kis energiafelvétel mellett, sok biológiailag értékes tápanyagot is.A zölden, friss fogyasztásra, valamint a konzerv- és hűtőipar számára termesztett borsót zöldségnövényként, a hántolási és takarmányozási célra termesztett borsót mezőgazdasági növényként termesztik és értékesítik.A rohanó hétköznapok háziasszonyai előszeretettel választják az egész évben kapható zacskós vagy konzervformájú zöldborsót. Az étkezési borsó zöld termesztésének csak igen kis hányada kerül friss állapotban konyhai felhasználásra. Gyakorlatilag a teljes termés élelmiszeripari tartósítás útján konzervként vagy mélyhűtött állapotban kerül forgalomba.Aszakdolgozatom témájául a csemegekukorica és zöldborsó fagyasztott illetve konzervált termék összehasonlítását választottam beltartalmi értékek alapján.Vizsgálataim során a fagyasztott mintákból 1-1g-ot kimértünk, ugyanezt tettük a szobahőmérsékleten kiolvasztott zöldségekkel. Kimértünk 1-1g-ot a konzervek zöldségének húsából és levéből is. A kimért mennyiségeket roncsolócsövekbe helyeztük. A feldolgozott zöldségek P- és K-tartalmának a meghatározásához a mintákat tömény kénsav(H2SO4) és hidrogén-peroxid (H2O2)hozzáadásával 220 °C-on roncsoltuk. A roncsolat P-tartalmát fotometriásan, ammónium-molibdenát-vanadátos módszerrel határoztuk meg, K-tartalmát lángemissziós spektrofotométerrel mértük. A fagyasztott és konzervált kukorica és borsó Ca- Mg-tartalmának meghatározásához a mintákat tömény salétromsavval (HNO3) roncsoltuk, elemtartalmát atomabszorpciós spektrofotométerrel mértük. A roncsolást és a méréseket két ismétlésben végeztük. Eredményeim segítségével következtetéseket vontam le a két tartósítási eljárás kedvező illetve kedvezőtlen hatásairól a vizsgált paraméterek tekintetében. Megvizsgáltam mind a 4 elem során történő változásokat fagyasztás és konzerválás terén. A vizsgálatok eredményeiből arra a következtetésre jutottam, hogy a két tartósítási eljárás közül a fagyasztás az előnyösebb, mivel tartósítószer mentes eljárás, illetve gyorsfagyasztás során őrzik meg leginkább az élelmiszerek eredeti tápértéküket és érzékszervi tulajdonságaikat (szín, íz, külső megjelenés, állag).Bscélelmiszermérnö