A kutatás-fejlesztés finanszírozása kockázati tőkével Magyarországon a Jeremie-program tükrében

Ahogyan ezelőtt is most is fontos szerepet játszik a siker nem csak a mindennapi ember életében, hanem egy vállalat egy ország gazdaságát tekintve is ez az egyik legfontosabb szempont: a gazdasági növekedés, a versenyképesség megőrzése és az élen haladókhoz tartozás. Az egyre fokozódó gazdasági versenyben, mai felgyorsult világunkban, többféle statisztikai adat, többek között az OECD-országok tapasztalatai is azt mutatják, hogy a felzárkózás, gazdasági verseny élvonalában maradás sarokköve az innováció. A tudományos és technológiai fejlődés eredményeként egyre nagyobb arányban jelennek meg új termékek, termelési eljárások és új vezetési módszerek. A versenyképesség megőrzéséhez pedig magas szintű tudásra van szükség. Ezért dolgozatomban a kutatás-fejlesztés, innováció jelentőségére szeretnék rámutatni, illetve arra a nyilvánvaló tényre, hogy Magyarország versenyképességének megtartását az akadémiai kutatóintézetek, az egyetemek és az innovatív vállalkozások közös, egymással igen szoros együttműködés eredményezheti (Dinya et al 2008). A gazdasági fejlődést természetesen nem csak a kutató-fejlesztő és innováció tevékenység fokozása eredményezheti, hanem e tudományos, fejlett technológiával rendelkező vívmányok vállalkozások általi piacra vitele is rendkívül lényeges. Ebből következően a kutatási-fejlesztési tevékenység támogatása mellett Magyarországon kiemelt szerepet kell kapnia a nagy növekedési potenciállal rendelkező innovatív vállalkozások finanszírozásának is. Dolgozatom elején először is ismertetni szeretném, hogy hogyan áll országunk a „darwini-versenyben”, mi változott az elmúlt évek során és hogyan is állunk a környező országokhoz képest (Dinya et al 2008). Majd áttérek arra, hogy a kutatások eredményeit hasznosító vállalatok- elsősorban a fejlődésben lévő kis- és közepes vállalatok- finanszírozása milyen piaci eszközökkel történhet. Természetesen ennek több módja lehet, az állami közvetett és közvetlen támogatásokon kívül is: banki hitelek, lízing-ügyletek, faktoring és végül a magán és kockázati tőke befektetések. A válság miatt bekövetkezett hitelpiac beszűkülése miatt és az egyre változó tendenciák következtében, illetve a téma aktualitása miatt fő témám – a K+F tevékenység értékelése mellett- kockázati és magántőke bemutatása, valamint az, hogy hogyan is alakult ez a tevékenység hazánkban. A gazdasági válság nyomán az elvárásoknak megfelelően az állami szerepvállalás is erőteljesebbé válik, s a kialakuló gazdaságpolitikai felfogások szerint a fejlesztő állam is előtérbe kerül. Az is fontossá válik, hogy az állam milyen módon járulhat hozzá a K+f tevékenység fellendítéséhez és az eredmények piacra viteléhez, mely természetesen a kialakuló vállalatok közvetlen vagy közvetett állami támogatásán keresztül valósulhat meg. Felmerül az a kérdés is a dolgozatban, hogy vajon van-e az államnak keresnivalója az általam bemutatni kívánt kockázati- és magántőke piacon, milyen előnyökkel vagy éppen hátrányokkal járhat, ha az állam beavatkozik ezen a területen (Szanyi 2009). Végül rátérek dolgozatom talán legaktuálisabb részére: nem rég indult JEREMIE-programra. A program lényegi elemei, céljai bemutatása után ismertetem a programban résztvevő legnagyobb kockázati-tőke alapokat, végül pedig egy idén megvalósult befektetést (Intellio Technologies Zrt). Ezen vállalat korábbi sikereiről, kudarcairól is esik szó, illetve a vállalkozás mérlegadatiból számított néhány jelentősebb mutató elemzéséről is szó esik.BscGazdálkodás és MenedzsmentV