Néhány ipari melléktermék alkalmazhatóságának vizsgálata a növényi tápanyagutánpótlásban

A mezőgazdaság, így a növénytermesztés egyik legfontosabb eleme a termőföld. A gazdálkodás során a termőföld igényeit ki kell elégíteni ahhoz, hogy a legjobb terméseredményt érhessük el. Megfelelő biotikus és abiotikus feltételek mellett a talaj igényeinek biztosítása elvárható minőségű és mennyiségű termésre adhat reményt. A talaj termőképesség javítására, a tápanyagok visszapótlására több lehetőség is kínálkozik: szármaradványok talajba dolgozása-tarlóhántás, zöldtrágyázás, szervestrágyázás, biotrágyázás, műtrágyázás, ipari melléktermékek hasznosítása. A szerves trágyázásnak az állatállomány csökkenése miatti visszaszorulása, valamint a műtrágyák használata által felvetődő gazdasági, energetikai, környezet- és természetvédelmi problémák miatt egyre nagyobb hangsúly vetül az alternatív növényi tápanyagutánpótlási lehetőségek felé. Az ipari melléktermékek hasznosíthatósága fontos kérdés a mezőgazdaságban, a növénytermesztésben és az állattenyésztésben egyaránt. Dolgozatomban néhány ipari melléktermék, mint növényi alternatív tápanyagutánpótlási lehetőségként való alkalmazhatóságát vizsgáltam. Számos ipari melléktermék a növények számára értékes tápelemeket tartalmaz, így újrahasznosítható. Célként tűztem ki a füstgázpor, fahamu és szennyvíziszap, mint ipari melléktermékek hasznosíthatóságának vizsgálatát laboratóriumi körülmények között, kukorica, búza és napraforgó növények alternatív tápanyagutánpótlási lehetőségeként. Tápoldatos kísérleteim során eltérő tápanyag-ellátottság mellett is vizsgáltam az alternatív tápanyag-utánpótlási lehetőségét. További célom volt a biotrágyázás és az ipari melléktermékek együttes hatásának a vizsgálata a növények produkciójára. Eredményeim a szerint a vizsgált melléktermékek közül, a megfelelő elővizsgálatok után, a fahamu és a szennyvíziszap növényi tápanyagutánpótló anyagként való hasznosítása indokolt. Alkalmazásuk előnyösen hatott a növényi produkció alakulására, a kezelt növényeknek nagyobb relatív klorofill tartalmuk volt, általában nagyobb fotoszintetikus hatékonysággal jellemezhetőek, nagyobb szárazanyag mennyiséget produkáltak a kezeletlen növényekhez képest. A biotrágya és az ipari melléktermékek együttes alkalmazása is indokolt, hiszen a baktérium-alapú trágya hatására nagyobb hatékonysággal veszik fel a növények a hozzáférhetővé váló tápelemeket.BscMezőgazdasági mérnö