A szatmári szilvapálinka, mint hungarikum - múlt, jelen, jövő

Szakdolgozatom témája a Szatmári szilvapálinkának, mint hungarikumnak múltja, jelene, jövője. A pálinka maga hungarikum, csak a Magyarország területén termett gyümölcsből, Magyarország területén előállított szeszesital (párlat) lehet pálinka. A pálinka fogyasztása a Kárpát-medencében az itt letelepült népek őstörténetének idejére nyúlik vissza. A szeszes italok készítésének gyakorlatát már a honfoglaláskor is ismerték, ők még a keleti hazában sajátították el ennek fortélyait. Munkámban a vállalkozások ismertetését azért tartom fontosnak, hogy látszódjék a Szatmári Pálinka napjainkban is jelen van a fogyasztók körében, kihangsúlyozva ezzel az értékmegőrzés fontosságát, a hagyományok átadását, a szilva termesztésének ősi hagyományokon alapuló tevékenységét, és ennek továbbadását a jövő nemzedékei felé. A pálinka természetvédelmi vonatkozását, pedig mint kultúrtörténeti érték, tájfajta, gazdálkodási mód mutatom be. Külön fejezetben számoltam be a hungarikum fogalmáról, a hungarikumtörvényről és a „Hungarikumokért Szövetség”-ről. Bemutattam két szatmári pálinkafőző céget (Panyolai Szilvórium Kft, Tarpa Manufaktúra Kft) Napjainkban mondhatni, hogy tetemes mennyiségű pálinka készül a Szabolcs-Szatmár- Bereg megyékben termesztett Nemtudom szilvafajtából, amely fajta ennek a vidéknek őshonos szilvafajtája. Valóságos erdőket képez, ez a szívós, erőteljes növekedésű szilvafajta. Gyorsan és tömegesen szaporodik gyökérsarjról s csakhamar sűrű erdőket, alkot. Ahol egyszer elültették, csak nehezen lehet kiirtani. A Nemtudom szilva igénytelen, bőtermő, pálinkánk kiválóan alkalmas, íz készítésre is, s bár nem magvaváló s nincsenek fejlett gyümölcsei a nép körében mégis igen megbecsült.Bsctermészetvédelemi mérnö