The transformation of the role of the state in the cultural financing of the European Union's member states

A doktori értekezés témája a kultúra-gazdaságtan területe, interdiszciplináris megközelítésben tárgyalja az állam megváltozott szerepét az európai uniós tagállamok kultúrafinanszírozásában. Az elemzések arra irányulnak, hogy milyen fontosabb összefüggések, kölcsönhatások vázolhatók fel a gazdasági rendszerek és intézmények fejlődése, valamint a kultúra és annak intézményei között. Miként hat a kultúra demokratizálódásának 1960-as évektől kezdődő folyamata a kultúra finanszírozására Európában, milyen elméleti viták és gyakorlati lépések kísérik az állam, a gazdaság és a kultúra közötti viszonyrendszer átalakulását. A doktori értekezés kutatási kérdése a következő: mi lehet az oka, hogy egyes tagállamok közel azonos kultúrafinanszírozási szemléletet alkalmazva teljesen eltérő gazdasági növekedést érnek el, más tagállamok pedig teljesen ellentétes szemléletükkel közel azonos gazdasági növekedés elérésére képesek kulturális szektorukban. Az értekezés új tudományos eredményei I. Tézis A szellemi tulajdon-védelem (formális intézmény) szerepe meghatározó a kulturális szektor növekedésében. Az uniós tagállamok közül azok az országok érnek el nagyobb növekedést a kulturális szektorukban, melyekben fejlett a szellemi tulajdon-védelem. II. Tézis Az Európai Unió kultúrpolitikájának kettőssége esély és nem korlát a tagállamok, különösen a posztszocialista országok számára. III. Tézis A kultúra demokratizálódásának szemlélete az állami szerepvállalás megváltozásához vezetett. A tagállami kultúrafinanszírozásban a kulturális szféra növekedése szempontjából az állami szerepvállalás meghatározó jelentőségű, eltérés a célterület és a kulturális szektor növekedését elősegítő tényezők megítélésében jelentkezik. Az állami beavatkozás mértéke helyett annak formája és minősége a meghatározó a kulturális szektor növekedésében. IV. Tézis Azokban a tagállamokban, ahol a koordinált- és liberális kultúrafinanszírozási gyakorlat hibrid formáját alkalmazzák, a kulturális szektor növekedése elmarad a homogénebb modellt alkalmazó tagállamok növekedésétől. The research field of the dissertation is belonging to cultural economics. The focus is on showing the transformation of the role of the State in the cultural financing of the European Union’s Member States. We demonstrate which the most determining factors and links are among the main economic systems and their institutional development, how they appear in the cultural sector and in its institutions. We also analyse how from the 1960s the new approach – the democratisation of culture – forms the cultural financing in the European Union and its Member States, which are the main theoretical arguments on this topic, how the transformation of the role of the State, the economy and culture appears in practise. The puzzle of the dissertation is: what is the main reason that some Member States using almost the same cultural financing system achieve totally different growth, while others using contradictory models can achieve almost the same economic growth in the cultural sector. The Theses with New Scientific Results Thesis I The intellectual property rights protection is determining in the economic growth of the cultural sector. The economic growth is higher in the cultural sector in those Members States, which have more developed intellectual property rights protection. Thesis II The duality of the European Union’s cultural policy is an opportunity and not a constraint for the Member States, especially for the post-socialist ones. Thesis III The new approach, called the democratisation of culture, made changes in the role of the State. The role of the State is determining in the financing of the cultural sector of the Member States, the main differences are in the target of the cultural policy and the strategy used to increase economic growth of the cultural sector. We argue that the quality and the form of State intervention is more determining than the size of State support. Thesis IV In those countries where a hybrid model of the coordinated and liberal model is used, the economic efficiency of the cultural sector is lower than in those countries, which use a more homogenous model