Csokonai könyvtár (Bibliotheca studiorum litterarium)

„Nem egyszerűen a szokásos kérdésre kívánunk válaszolni, hogy ti. aktuális-e Barta János tudósi életműve és ha igen, miért, hanem abból a felismerésből indulunk ki, hogy az ő életpályája és írott munkássága időben egyre távolodó tények, tendenciák, kihívások és feleletek kölcsönhatásában tárható fel. A XX. század nagy gondolkodástörténeti fordulatának jegyében szólva: Barta János minden írása csak úgy fogható fel és csak úgy értékesíthető hitelesen, ha régmúlt évtizedekre, azok kérdéseire adott válasz gyanánt értelmezzük. [...] így született meg az az elképzelés, hogy »posztumusz« jelenjék meg Barta János soha meg nem írt »Arany-monográfiája«, az Arany-tanulmányok legjava, nagyjából időrendben. (Természetesen a témák és nem a Barta-kéziratok keletkezésének időrendjében.) Amikor aztán lehetőség mutatkozott kétkötetes kiadványra, evidensnek tűnt a legjobb Madách-, Kemény-, Jókai- és Vajda-tanulmányok kiválasztása. A cím meg szinte magától adódott: Arany és kortársai. [...]"Görömbei András, Létérdekű irodalomszemlélet, 9-24. Barta János, Arany János és az epikus perspektíva, 25-58. Arany János és a XVIII. század, Adalék Arany irodalomszemléletéhez, 59-103. Arany János eposzírói pályakezdése, Az elveszett alkotmány, 104-131. Géniuszok találkozása, Petőfi és Arany barátsága, 132-168. Bevezetés Arany János Toldijához, 169-199. Arany János Toldijáról, Világkép és stílus, 200-221. Murány ostromáról, 222-231. A nagyidai cigányok értelmezéséhez, 232-248. Arany János Hebbel-bírálata, 249-262. Még egyszer a lírikus Aranyról (1847-1861), 263-294. Arany János Széchenyi-ódája, 295-310. Ahasvérus és Tantalusz, Egy különös Arany-versről, 311-340. A líra peremén - Arany János apróműfaja, 341-354. Tetemrehívás, 355-359. Az Őszikék titka, 360-380. Kozmopolita költészet, Széljegyzetek Arany János verséhez, 381-386. A tanulmányok megjelenési helyei, 387-388