Ferenc Szombathelyi Head of the General Staff of the Hungarian Royal Army

Disszertációm célja Szombathelyi Ferenc vezérkarfőnöki működésének vizsgálata volt. Szombathelyi vezérezredes a második világháború magyar hadtörténelmének egyik meghatározó alakja, hiszen helyzeténél és pozíciójánál fogva kulcsszereplője volt az eseményeknek, s a vezérkarfőnökök sorában is ő töltötte be a leghosszabb ideig ezt a beosztást. Ez a tény, és a szakirodalomban eddig szereplő Szombathelyi-kép változásai keltették fel elsősorban érdeklődésemet a téma iránt, továbbá érdekelt Magyarország második világháborús szereplése és ezzel szoros összefüggésben a politikai és katonai vezetés kapcsolata, valamint egy kis ország és ennek hadereje mozgási szabadságának vizsgálata egy nagyhatalom árnyékában. Szintén figyelemfelkeltő volt számomra a rendszerváltás előtti munkák pejoratív, egyoldalú ábrázolásmódja, majd az ezt árnyaló Szombathelyi-kép megjelenése a rendszerváltás környékén és az azután születő munkákban. Csak a rendszerváltás után született munkákban tűnhettek el teljesen az előző rendszer ideológiai-politikai megkötései, innentől új szempontok szerint értékelték a meglévő forrásokat, illetve a forrásbázis bővülhetett is. Mindazonáltal kifejezetten Szombathelyi Ferenc vezérkarfőnöki működésével foglalkozó monográfia még a mai napig nem készült. Mindezek miatt vállalkoztam arra, hogy disszertációm témájául Szombathelyi Ferenc vezérkarfőnöki működését válasszam, s ennek adjam egy korszerűbb, a legújabb forrásokra támaszkodó ábrázolását. Munkám során a következő fontosabb kérdésekre fókuszáltam: 1. Szombathelyi Ferenc addigi katonai pályafutását figyelembe véve azt kívántam vizsgálni, hogy miként került sor a vezérkar főnökévé való kinevezésére, mi volt konkrét elképzelése Magyarország sorsát illetően, valamint milyen lehetőségei voltak törekvései megvalósítására az addigi katonapolitikai folyamatokat figyelembe véve? 2. Szombathelyi vezérezredesnek a magyar erők megőrzéséről vallott nézeteinek figyelembevételével azt kívántam vizsgálni, hogy milyen befolyással bírt a tárgyalások során a kiküldendő magyar erők nagyságának csökkentése érdekében? 3. A 2. magyar hadsereg sorsát vizsgálva elsősorban azt kívántam feltárni, hogy mennyiben volt felelős a német és a magyar hadvezetés a bekövetkezett katasztrófáért, valamint Szombathelyi Ferencnek milyen eszközök álltak a rendelkezésére ennek megakadályozása érdekében. Milyen lépéseket tett és tehetett a vezérkar főnöke a 2. magyar hadsereg megmentése érdekében? 4. Milyen szerepe volt a vezérkar főnökének a délvidéki razzia megindításában, mennyire voltak világos információi a kialakult helyzetről az események közben, milyen mértékű felelősség terheli a vezérkar főnökét a vérengzések bekövetkeztéért? 5. Milyen intézkedéseket hozott a vezérkar főnöke az események kivizsgálása érdekében, mi volt személyes megítélése a razziát és annak parancsnokai felelősségét illetően? Mindezek mellett részletes vizsgálat tárgyává kívántam tenni az délvidéki akció főbűnösei ellen lezajlott hadbírósági eljárást, valamint annak külföldi és hazai megítélését. 6. Magyarország német megszállásának kérdésénél azt kívántam vizsgálni, hogy milyen információval rendelkezett Szombathelyi vezérezredes a megszállás előkészületeire vonatkozóan, miért volt a klessheimi utazás, és ezáltal a tárgyalásos megoldás mellett? Volt-e alternatívája egy esetleges ellenállásnak, illetve a megszállás elfogadásának? Mennyiben változott meg tevékenysége a megszállás bekövetkezte után? Munkám tovább árnyalja, nóvumaival új megvilágításba helyezi Szombathelyi Ferenc szerepét és a magyar katonapolitika alakulásának főbb eseményeit 1941 és 1944 között, rávilágít a politikai és katonai vezetés kapcsolatára, együttműködésük mikéntjére. Ugyanakkor egy nagyhatalom és kis „szövetségese” haderejének viszonyrendszere elemzésére is több támpontot nyújt. A téma kifejtése természetesen nem teljes, a kutatás számos ponton továbbfolytatható. The aim of my dissertation was the examination of Ferenc Szombathelyi’s activities as Head of the General Staff. Col. General Szombathelyi has been one of the most remarkable characters of the second World War’s Hungarian military history, due to his situation and position a key character of the events, and also has out of those who held this position, he served the longest period of time. This fact and the changing understanding of Szombathelyi’s character in relevant military literature drew my attention towards this subject, while I was also interested in the Hungarian role in the Second World War and the inherently close relationship between political and military leaders, with further consideration of a small country with its own military strength in the shadow of a great power. I was captivated by the negative and one-sided manner in which pre-democratic era authors described Szombathelyi’s character, and how more recent authors of the democratic era have re-evaluated this perception. Only in the latest democratic era has his role been presented without political-ideological influence. Since then the authors have approached the relevant historical sources with a new attitude, thus increasing the number of those. Notwithstanding no monograph focusing on Chief of Staff Ferenc Szombathelyi’s activities has ever been written. For these reasons, I have decided to choose Ferenc Szombathelyi’s evaluation as the subject of my dissertation in order to create a sophisticated elaboration on it, using the latest range of sources. During my work I focused on the following questions: 1. Taking into consideration Ferenc Szombathelyi’s pre-military career, I intended to examine the conditions of his promotion to Chief of Staff and his exact concept about the future of Hungary. What sort of possibilities did he have in realizing his concept in accordance with events of regarding military policy? 2. Taking into consideration General Szombathelyi’s view on the preservation of the military forces, what amount of influence did he wield during the negotiations on decreasing the strength of the Hungarian Army as it faced war? 3. Following the fate of the Second Hungarian Army I primarily intended to reveal the extent of his personal responsibility for the mistakes of the German and Hungarian war supreme command, which led to their catastrophic end. What sort of tools did Ferenc Szombathelyi have that might have stopped it from happening? What could he have done as the Chief of Staff in order to save the Second Hungarian Army? 4. What was the role of the Chief of Staff during the launching of the military-raid on the southern parts of the country? How clear was the information he could get about it during it was executed? What sort of responsibility lies upon the Chief of Staff for the bloody events? 5. What steps did the Chief of Staff make in order to clarify what occurred? What was his personal persuasion over the military-raid and on the responsibility of the commanding officers? In addition to those points I wanted to make a detailed examination of the war-crime trials process for the raid’s ringleaders, including the international and domestic judgments. 6. Regarding the preparation of the German occupation in Hungary, I intended to examine what sort of information General Szombathelyi had. Why did he make the trip to Klessheim and why was he thus supporting the negotiation manner? Was any alternative to the possible resistance or was there any alternative to the acceptance of military occupation? How did his general performance change after the occupation? My work and its novelties sheds new light on the role Ferenc Szombathelyi played, and the main events of the Hungarian military policy between 1941 and 1944, and it also points out the relationship of the political and military leadership, and the interplay between them. Additionally, it provides further aspects to the examination of the complexity of military relations of a great power and its small “allies”. The elaborations of this subject is naturally not exhaustive, the research project could be further developed on several points