Studia Litteraria

Előszó p. 9-11. BITSKEY ISTVÁN: Az identitástudat formái a kora újkori Kárpát-medencében p. 11-24. JANKOVITS LÁSZLÓ: Az identitás kérdése Jacobus Piso egyik verse kapcsán p. 24-32. CSEHY ZOLTÁN: Janus vagy Ovidius? Girolamo Balbi költészetének énformálási stratégiái p. 32-43. KOVÁCS ZSUZSA: Szent Vilma (Santa Guglielma) magyar királyné legendája és kultusza Itáliában a 14–17. században p. 43-56. UTASI CSILLA: A Száz fabula európai irodalmi kontextusa p. 56-62. TÓTH-MIHALA VERONIKA: Melius tanítása az örök életről p. 62-72. KŐSZEGHY PÉTER: Balassi Bálint Füves kertecskéje p. 72-87. TÜSKÉS GÁBOR–KNAPP ÉVA: A magyar nemzetsors toposzai a német jezsuita drámában p. 87-106. KEES TESZELSZKY: Révay Péter és Justus Lipsius eszméi a történelemről és a nemzeti identitásról p. 106-114. TATJANA GUSZAROVA: Etnikai, politikai és vallási identitás egy 17. századi magyar jogász, Aszalay István eszmevilágában p. 114-126. IMRE MIHÁLY: A marburgi magyar peregrináció és a Verbesserungswerk kapcsolata p. 126-144. SZABÓ ANDRÁS: Szenci Molnár Albert és Heidelberg ostroma 1622-ben p. 144-155. PETRŐCZI ÉVA: Pápai Páriz Imre, a magyar puritánok „Szent Ambrusa” p. 155-163. OLÁH SZABOLCS: „Az egészséges beszédeknek példáját megtartsd” A kegyességgyakorlás nyelve (Medgyesi Pál: Praxis pietatis és Doce nos orare) p. 163-190. FAZAKAS GERGELY TAMÁS: Nemzet és/vagy Anyaszentegyház Közösségképzetek a kora újkori református imádságirodalomban (Egy kutatás előzményei és lehetséges irányai) p. 190-215. GÁTI MAGDOLNA: A fejedelemtükör szerepkijelölései és közösségképző hatása (Esettanulmány) p. 215-227. GÁBOR CSILLA: Változatok a sorsértelmezésre: Csete István prédikációi Mária országáról és annak történetéről p. 227-242. SZÁRAZ ORSOLYA: Devóció, retorika, katolikus identitástudat Paolo Segneri magyarországi recepciója p. 242-252. NAGY LEVENTE: Magyar kutatógenerációk és a Marsili-hagyaték p. 252-275. Névmutató p. 275. A kötet szerzői p. 285