Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok és tények helyzete és jogi szabályozása

Nemzeti vagyonunk jelentős hányada ingatlanokban testesül meg, amelyek kiemelkedő jogi védelmet igényelnek. Napjainkban általános igény a földterületek rendezett, naprakész nyilvántartása. Az ingatlan-nyilvántartás a körzeti földhivatalok által vezetett olyan közhiteles nyilvántartás, amelynek tartalmáért az állam vállal szavatosságot. Az ingatlan-nyilvántartás a valóságos állapotnak megfelelően tartalmazza az ország összes ingatlanának adatait, az ingatlanokhoz kapcsolódó jogokat és jogilag jelentős tényeket. Az ingatlan-nyilvántartás az állam által meghatározott gazdasági és jogi célok megvalósítása érdekében létrehozott állami nyilvántartás. A magyar ingatlan-nyilvántartás 1972 óta egységes rendszerben kezeli az ingatlanokat. 1994-től kezdődött a nyilvántartás teljes számítógépesítése. Erre figyelemmel fogadta el az Országgyűlés az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvényt és a végrehajtásról szóló 109/1999. (XII.29.) FVM rendeletet. A törvény alapkoncepciója az, hogy a nyilvántartás számítógépes rendszerének kialakítását követő időre határozza meg a nyilvántartás szabályait. Az ingatlan-nyilvántartás az önálló ingatlanok adatait és az azokhoz kapcsolódó jogokat és jogilag jelentős tényeket tartalmazza. A törvény tételesen meghatározza azokat a jogokat és jogilag jelentős tényeket, amelyek a nyilvántartásba bejegyezhetők. Az ingatlan-nyilvántartás szerepének jelentősége rendkívül felértékelődött az elmúlt évtizedben. A tulajdon biztonságának egyik alapfeltétele a nyilvántartás szakszerű működése.régi képzésmezőgazdasági szakigazgatási szervező mérnö