Az NH4NO3, a búzaszalma és a Phylazonit MC baktériumtrágya hatása a kukorica termésmutatóira és tápelem-tartalmára

Talajaink legfontosabb tulajdonsága a termékenységük. A talajtermékenység megőrzése szempontjából nélkülözhetetlen az ésszerű tápanyag-visszapótlás. A műtrágyák helytelen adagjainak alkalmazása károsíthatja a környezetet, a talajt, a felszíni vizeket és az emberi egészséget. Hazánkban a nitrogénműtrágyák használata terjedt el a legnagyobb mértékben. A tápanyag-utánpótlás egyfajta környezetkímélő megvalósítása lehet a baktériumtrágyák alkalmazása. A baktériumtrágyák használata segíthet megvalósítani a talajok termékenységének megőrzésére irányuló törekvéseket. Ezen készítmények tartalmazhatnak olyan mikroorganizmusokat, melyek képesek a légkör nitrogén-tartalmának megkötésére, a talajban lévő, de a növények számára nem közvetlenül felvehető tápelemek felvehetővé alakítására, valamint olyan baktériumtörzseket tartalmazhatnak, melyek segítenek a talajba visszaforgatott szerves anyagoknak az ásványosításában. Dolgozatomban arra kerestem a választ, hogy a Phylazonit MC, NH4NO3 műtrágya és a búzaszalma hogyan befolyásolják a kukorica termésmutatóit (zöldtömeg, száraztömeg, növénymagasság), valamint nitrogén-felvételét és foszfor-tartalmát. Céljaim eléréshez az Agrokémiai és Talajtani Tanszék tenyészedény-házában 2009. április 29-én tenyészedény kísérletet állítottunk be. Indikátornövényként kukoricát (PR37M81 RESEDA) választottunk.régi képzéskörnyezetgazdálkodási agrármérnö