Homogenitás-vizsgálati eljárások összehasonlítása szennyvíziszap alapú komposztprizmák esetében

Az elmúlt években mind a hazai szabályozás, mind az Európai Unió előírásai egyre nagyobb figyelmet fordítanak a biológiailag bontható hulladékok ártalmatlanításainak lehetőségeire. Az ilyen típusú hulladékok - csakúgy, mint a szennyvíziszap - hulladéklerakókban történő elhelyezése környezetvédelmi szempontból nem támogatható, ezért a szennyvíziszap felhasználását a mezőgazdaságban kell megoldani (komposztálás, biogáz előállítás). A komposztálási folyamat során a cél, egy olyan stabil végtermék előállítása, amely kiváló minőségi paraméterekkel rendelkezik. A lebontás hatásfokát több fizikai paraméter változtatásával is befolyásolhatjuk (keverési arány, C/N arány, átlevegőzöttség, homogenitás, stb.). A szennyvíziszap felhasználásával kialakított komposztprizmákban végbemenő lebontási folyamatok hatékonyságának egyik elengedhetetlen feltétele a homogén prizma kialakítása. A homogén szerkezet kialakítása azonban számos nehézségbe ütközik (keverési hatásfok, költséghatékonyság). A komposzt homogenitás vizsgálatának ráadásul hatékony, kidolgozott módszere eddig nem ismert. Az eddig leggyakrabb alkalmazott módszer a szemcseeloszlás vizsgálata. Ez a módszer azonban időigényes, és nagy mintaszámot igényel. Dolgozatom célja egy olyan vizsgálati módszer kidolgozása, amellyel hatékonyan lehet meghatározni a komposztprizma homogenitását. A vizsgálatok során olyan szennyvíziszap alapú komposztprizmákat vizsgáltunk, amelyben a szennyvíziszaphoz fűrészport adtunk adalékul. A meghatározás alapját az alapanyagok eltérő tulajdonságai adták. Ennek megfelelően a komposztprizma homogenitását a nedvességtartalom, a nehézfémtartalom, valamint a gázeloszlás alapján határoztuk meg. A vizsgált eljárások közül a gáztartalom vizsgálata a leghatékonyabb. Bár eszközigénye költséges, mégis számos előnye ezt a hátrányát kompenzálja. A gázeloszlás vizsgálata kiküszöböli a mintavételezés problémáját, a mérés a helyszínen történik. A homogenitáson kívül lehetőséget biztosít a szennyező-gáz kibocsátás becslésére, illetve a komposzt-érettség, valamit a degradáció hatékonyságának meghatározására is.régi képzéskörnyezetgazdálkodási agrármérnök