Kartellek a magánjogi kártérítés fokozódó szorításában

A dolgozatom tárgya a versenykorlátozó megállapodásokkal kapcsolatos kártérítési igényérvényesíthetőség lehetőségeinek vizsgálata. A témámat az elméleti joggyakorlat alapján, valamint közgazdasági és összehasonlító jogi szempontból elemzem, területeként az EK és a hazai kartelljogot jelöltem meg. A téma sajátossága és egyben nehézsége a jogi megközelítés mellett a közgazdasági szemlélet figyelembe vétele, valamint a szinte csak angol nyelvű szakirodalom jelenléte. A módszerem egyrészt leíró-elemző, másrészt összehasonlító jogi és gyakorlati-kritikai. A hatályos jog (polgári jog, polgári eljárásjog), valamint a joggyakorlat vizsgálata mellett, a módosítások vonatkozásában javaslatokat fogalmazok meg. A témám aktualitását belső jogi és jogpolitikai okokon kívül, az ebbe az irányba ható közösségi versenyjogi tendencia is indokolja. A dolgozatom célja a kártérítés, - mint remélhetőleg feltörekvő jogintézmény – bemutatása, a tagállami, illetve a magyar jogban való nehézkes meghonosodás okainak a feltérképezése, a jövőbeli szabályozás „felvillantása”. A dolgozatban a hatékony kártérítés feltételeinek meglétét vizsgálom a versenyjog magánjogi pillérében. A kártérítés kérdéskörén belül pedig a kártérítési összeggel összefüggő passing on defence és a közvetett károsultra vonatkozó tagállami rendelkezéseket veszem szemügyre. A különböző állításokat, előnyöket és hátrányokat jogesetekkel támasztottam alá, a magánjogi igényérvényesítés folyamatát beindító 2001-es Courage ügytől kezdve egy napjainkban zajlott angol Legfelsőbb Bírósági döntésig. A dolgozat elején tett kijelentésem, miszerint a magánjogi igényérvényesítés a közjogi eszközökkel összehasonlítva még „gyerekcipőben” jár, helyt álló. Ezt bizonyítja a Bizottság aktív versenyjogi tevékenysége, vitaindító és konzultációs eljárást kezdeményező dokumentumok kiadása. A Bizottság Zöld és Fehér Könyvei a megoldatlan problémákat térképezik fel, majd a javaslatokat összegezve a Bizottság előterjesztést kezdeményez. A jogalkalmazás egyik akadályát a károk számszerűsítése jelenti. A módszerek bonyolultsága, sokfélesége miatt, időszerűvé vált, hogy a Bizottság lépéseket kezdeményezzen. Ennek megerősítésére várhatóan egy nem kötelező iránymutatás fog születni. A probléma felvetése itthon sem közömbös. Az uniós csatlakozásunk óta a hazai bíróságok előtt is lehetőség van a Szerződés 81. cikkére hivatkozni. A közösségi versenyjog megsértése miatt a Bizottság mellett a GVH, illetve a polgári jogi perekben a magyar bíróság is eljárhat. A versenytörvény várható módosítása kellő összhangot teremt a közösségi joggal, sőt a Fehér Könyvhöz képest többletelemként felállítja a vélelmezett kár fogalmát. A jelenleg is folyó autópálya-kartell polgári pere pedig remélhetőleg kellő biztatást nyújt a továbbiakban a kárt szenvedett állami szerveknek, illetve fogyasztóknak, s erősíteni fogja a perlési hajlandóságot. Mindehhez azonban szükséges a polgári bíróság igényérvényesítő képességébe vetett bizalom, a bíróságok részéről pedig az alapos felkészültség.B