Kártalanítás a büntetőeljárásban Magyarországon és néhány európai országban

Szakdolgozatom témája a kártalanítás jogintézménye. Első törvénybe iktatásától napjainkig bemutattam az ide vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit, módosításokat, Alkotmánybírósági határozatokat. Írtam a kialakult kártalanítási elméletekről, illetve, hogy az Unió milyen rendelkezéseket fogalmaz meg arra az esetre, ha valakit ártatlanul ítéltek börtönbüntetésre és utóbb milyen lehetőségei vannak az egyénnek a kártalanításra. Bemutattam néhány európai ország törvényi rendelkezéseit a kártalanításról, azt, hogy mennyire hasonlít vagy éppen különbözik a magyar szabályozástól. Az angolszász szabályozást részleteztem, hogy ott mely esetek voltak kiemelkedő jelentőségűek és milyen lépéseket tesz az állam, hogy kiküszöbölje a hibás ítélkezés következményeit. Ezt követően leírtam a kártalanítási eljárás lefolyását a hatályos rendelkezések szerint, a büntető bíróság majd a polgári bíróság előtt. Mely időponttól és meddig van lehetősége a felperesnek az igény érvényesítésére, milyen vagyoni és nem vagyoni károk megtérítését igényelheti az államtól. Általánosságban a bírói tévedések lehetséges következményeit mutattam be. Végül néhány jogesetet dolgoztam fel részletesebben, melyekből közelebbről megtudhatjuk, hogy milyen következményei lehetnek annak, ha utólag, akár évekkel később derül ki valakiről, hogy ártatlanul ült börtönben. Majd két jogértelmezési kérdést elemeztem.B