Socio-cultural Impacts of Turism at Lake Tisza

ÖSSZEFOGLALÁS Az elmúlt évtizedekben kapott megkülönböztetett figyelmet a fenntartható fejlődés, és hozzá kapcsolódó fejlesztés. A fenntartható turizmus fejlesztéséhez elengedhetetlen a turizmus gazdasági, környezeti, és társadalmi-kulturális hatásainak a vizsgálata a teljes fejlesztési folyamat során, kezdve a tervezéstől, egészen a befejezést követő folyamatos monitoringig, mely ezen hatások állandó mérését, megfigyelését jelenti. A turizmus hatásainak vizsgálatánál a legnagyobb hangsúlyt általában a gazdasági hatások kapják hazánkban is, pedig a lakosság életminősége a pozitív gazdasági hatásokon túl, a környezeti, és a társadalmi-kulturális hatásoktól is függ. Kutatásom egy fiatal turisztikai desztináció, a Tisza-tó menti települések lakossági percepcióinak vizsgálatára helyezi a hangsúlyt, a turizmus társadalmi-kulturális hatásainak vonatkozásában. A tizenegy tó parti település közül öt településen koncentrálódik a turistaérkezések és a vendégéjszakák 99%-a. Ezeken a településeken (Abádszalók, Tiszafüred, Poroszló, Sarud, Kisköre) a turizmus hatásait valamilyen módon minden helyi lakos észleli. Tekintettel arra, hogy döntő többségük legalább öt éve a településen él, kellő rálátással kell, hogy rendelkezzenek ezen hatásokat illetően. Matematikai-statisztikai módszerek segítségével elemeztem ki azt a 203 db kérdőívet, melyet az érintett öt település helyi lakosságának észlelései alapján kerültek kitöltésre, előre meghatározott kvótás mintavétel alapján. A megkérdezést jól felkészített kérdezőbiztosok végezték. Az adatok elemzését először úgy végeztem el, hogy a skálát, - melyen a megkérdezettek az érzékelt hatást bejelölték, – intervallum skálának tekintettem. Az általam is használt skálát, - melyen a megkérdezettek öt skálafokozaton értékelhetik a hatások erősségét úgy, hogy a skála két végén ellentétes értelmű kifejezések (növeli-csökkenti) vannak, – a szakirodalomban mindenütt intervallum skálának tekintik. A 40 db vizsgálatba vont tényezőt (változót) bevonva főkomponens-analízist végeztem, majd a kapott komponensek bevonásával lineáris regressziószámítás segítségével vizsgáltam a turisták számával kapcsolatos véleményekre ható tényezőket. Ezt követően elvégeztem a vizsgálatokat úgy is, hogy a skálát ordinális skálának tekintettem, hiszen a skála valójában ordinális. Az adatokon gyakoriságvizsgálatot végeztem. A gyakoriságadatok megjelenítése 40 db tényező esetén a hagyományos oszlopdiagramokkal nem lehetséges. Ezért a gyakoriságadatokhoz a vörös szín árnyalatait rendeltem, így lehetővé vált az adatok ábrázolása egyetlen ábrán. A gyakoriságadatok elemzése megerősítette az észlelések átlagainak elemzésekor kapott eredményeket. Ezt követően az ordinális skála kategóriáit az SPSS program segítségével számszerűsítettem. Az ily módon kapott transzformált változókon is elvégeztem a főkomponens-analízist, illetve a lineáris regressziószámítást. Az eredmények azt mutatják, hogy a helyi lakosság érzékeli a turizmus pozitív és negatív hatásait egyaránt. A negatív hatások között szerepelnek pl. a deviáns viselkedés megjelenési formái (kábítószerfogyasztás, randalírozás, prostitúció), a zaj, a szemetelés, a közbiztonság csökkenése, míg a pozitívak között több társadalmi-gazdasági tényező szerepel (munkanélküliség csökkenése, jövedelem és életszínvonal emelkedése). A szabadidő-eltöltés lehetőségeire is kedvező hatást gyakorolt a turizmus a vizsgált településeken. A megkérdezettek azonban nem egységesen, és nem egyformán ítélik pozitívnak vagy negatívnak a turizmus hatásait. A hazai és külföldi szakirodalomban megjelentekkel összhangban, azoknak, akik gazdaságilag függnek a turizmustól, pozitívabbak az észleléseik. Ehhez hasonló különbséget tapasztaltam a legidősebb és a legfiatalabb vizsgálatba vont korosztály adatainak elemzése során. A fiatalabbak pozitívabban ítélik meg a turizmus hatásait, mint az idősek. Ennek oka valószínűleg a turisztikai desztináció életkorában keresendő, hiszen a Balatonnál korábban elvégzett hasonló kutatásnál ilyen különbséget nem figyeltek meg. A tényleges ok feltárásához további, több évtizeden keresztülnyúló kutatásra lesz szükség. Sikerült megállapítanom, hogy a Tisza-tó parti településen a turizmus támogatottságát és fejlődését jelentő (a turisták számával kapcsolatos) vélemény nagyrészt attól függ, hogy az adott személy hogyan ítéli meg a turizmusnak a deviáns viselkedésre, a szabadidő-eltöltés lehetőségeire, az emberi értékekre, és más társadalmi-gazdasági tényezőkre gyakorolt hatásait. Vizsgálatom eredményei támpontot adhatnak további hatásvizsgálatok elvégzéséhez, illetve alapot adhatnak későbbiekben elvégzendő hasonló kutatásokhoz, melyek során alkalom nyílik majd az összehasonlításra, az eltelt idő és a végrehajtott fejlesztések tükrében. SUMMARY The sustainable development and expansion connected with this was especial worthy of attention in the past decades. The assessment of economic, environmental and socio-cultural impacts is essential for the maintainable development of tourism during the whole process of development from planning until the permanent monitoring after the finishing, which means the continuous measuring and observation of these impacts. In the assessment of the impacts of tourism economic impacts are usually the most stressed in Hungary as well, although life quality of the population also depends on environmental and socio-cultural impacts besides positive economic impacts. My survey’s new destination attaches importance to the assessment of the perception of the population of communities near Lake Tisza in relation with the assessment of socio-economic impacts of tourism. From among eleven communities near the lake 99 % of tourists’ arrivals and stays accumulate in five townships. Host community perceive the impacts of tourism in all of these communities (Abádszalók, Tiszafüred, Poroszló, Sarud, Kisköre). Since most of them have lived in the community for at least five years, they have enough overlook concerning these impacts. I analysed 203 questionnaires filled out by host community of the touched five communities with the application of mathematical-statistical methods on the basis of their perceptions and a previously determined share sampling. The inquiry was carried out by high-qualified interviewers. First I analyzed the results in such a manner that I regarded the scale – on which pollees marked the perceived impact – an interval scale. The scale I also used - on which pollees can evaluate the intensity of impacts in five scale grades so that there are counter-expressions (increase-decrease) at the two ends of the scale – is called an interval scale everywhere in the literature. By involving 40 assessed factors (variables) I have carried out a principal component analysis and then assessed the factors influencing the opinions concerning the number of tourists by involving the obtained components and carrying out linear regression analysis. Then I carried out the analysis by regarding the scale an ordinal scale, as the scale is actually ordinal. I carried out frequency statistics of data. The presentation of frequency data with traditional histograms is not possible in case of 40 factors. Therefore I assigned red colour to frequency data and it became possible to present all data in the same figure. The analysis of frequency data confirmed the results obtained by analysing the averages of perceptions. Then I made numerical the categories of the ordinal scale by means of the SPSS software. I also carried out the main component analysis and the linear regression analysis of the thus transformed variables. Results show that the local population perceives both positive and negative impacts of tourism. As negative impacts may be mentioned e.g. deviant behaviour (drug use, disorderly behaviour or prostitution), noise, making a mess, decrease of public security, while there are several positive socio-economic factors (decrease of unemployment, increase of income and living standard). Tourism also had a positive impact on the possibilities of spending spare time in the communities involved in the analysis. However, pollees do not perceive uniformly and in the same manner the positive or negative impacts of tourism. In accordance with domestic and foreign literature the perceptions of persons whose existence economically depend on tourism are more positive. I also observed such a difference during the analysis of data of the oldest and youngest age-group involved in the analysis. Younger people form a more positive opinion concerning the impacts of tourism than older people. The cause of this phenomenon is probably the age of tourist destination group, because at Lake Balaton such a difference had not been observed during analyses carried out previously. For revealing the real cause further surveys taking more decades will have to be carried out. I managed to conclude that the opinion concerning the support and development of tourism (the number of tourists) in the communities near Lake Tisza mainly depends on the opinion of the person concerning the impacts of tourism to deviant behaviour, possibilities of spending spare time, human values and other socio-economic factors. The results of my analysis offer an essential basis for carrying out further impact analyses and base for similar surveys to be carried out later, during which comparisons will get possible concerning the expired time and carried out expansions