Stratégiai szemlélet és programozás a közösségi pénzügyekben, különös tekintettel a költségvetés tervezésére

Széles szakmai egyetértés szerint alapvető megújulásra szorul a magyar költségvetési politika szabály- és intézményrendszere, mivel ez is feltétele a hitelesség, a fegyelem és a fenntarthatóság megteremtésének, ezeken keresztül pedig a hosszú távú, stabil növekedésnek. Amíg nem sikerül érdemben megváltoztatni a költségvetés tervezésére és elfogadására vonatkozó előírásokat, addig fennmaradnak azok az ösztönzők, amelyek nagy részben felelősek az elmúlt másfél évtizedben rendszeressé váló politikai költségvetési ciklusokért és ennek következtében az elmúlt években elhatalmasodó fenntarthatósági problémákért. A felelős közpénzügyi döntések alapja az önkorlátozás, amely kiterjed mind a lehetséges döntésekre, mind azok átlátható bemutatására. Az új döntési mechanizmusok legfőbb célja a középtávú tervezés megerősítése, majd e tervek érvényre juttatása az éves szintű tervezésben és a végrehajtásban. Mindez szükségessé teszi egy új költségvetési ciklus és parlamenti munkarend kidolgozását továbbá a költségvetési dokumentumok tartalmának ehhez való igazítását a központi költségvetésben és a helyi önkormányzati költségvetés-tervezésben egyaránt. Véleményünk szerint mindez szükségessé teszi elsősorban az Államháztartási törvény megfelelő módosítását (valószínűleg újra kodifikálását), valamint a közszektor – azon belül is a közpénzügyi döntések, így első sorban a költségvetési tervezés – eredményesebbé, hatékonyabbá tételét célzó-ígérő, a fiskális politika nemzetközi gyakorlatában már korábbról ismert és alkalmazott megközelítések, megoldások, technikák alkalmazását a hazai közpénzügyi környezetben. Az egyik ilyen lehetséges megoldás lehet a költségvetési tervezés megújulása, megújítása terén a programalapú költségvetés bevezetése, amelyben a parlamenti és kormányzati munka hangsúlya az intézményi erőforrások (input) helyett olyan programok finanszírozására tevődik át, amelyeknek jól definiált célja (outcome), a cél teljesülését mérő indikátora, költsége, határideje és – jelentős döntési szabadsággal felruházott – felelőse van. Dolgozatunk célja gyakorlati példákkal szemléltetve vázlatosan bemutatni azoknak a közpolitikai reformfolyamatoknak az alapvető hatásait, amelyek az elmúlt néhány év során a magyarországi közpénzügyi rendszer teljesítményének javítását célozták. Dolgozatunkban – a központi költségvetési tervezés jelenlegi helyzetének bemutatásán túl – kiemelt figyelmet fordítunk a helyi önkormányzatok fiskális státuszváltozásainak szemléltetésére. Tesszük ezt azért, mert az önkor¬mányzati szektor feladatkörébe tartozik a legalapvetőbb kollektív javak biz¬tosítása és a globalizálódó-regionalizálódó gazdaságokban a kormányzat által biztosítható pozitív versenyképességi hatások egyre inkább innen várhatók. Ugyanakkor nemzetgazdasági szempontból az önkormányzati középszint megerősítése az az önkormányzati reformlépés, amely leginkább a legjelentősebb mértékben reformértékű változásokat indukálhat a közszektor egészében.B