A származás megállapítása, az apasági vélelmek

Jelen korunkban egyre gyakoribb, hogy a férfi és a nő anélkül él együtt, hogy egymással házasságot kötnének. Ennek egyik oka lehet, hogy az élettársi kapcsolat kevésbé regisztrált, így könnyebben megszakítható. Ugyanakkor az sem kétséges, hogy a szülők közötti tartós élettársi kapcsolat is biztosíthat a gyermek számára megfelelő védett környezetet, mégis a gyermek nemzése és felnevelése szempontjából a legkívánatosabb megoldás a házasság. Még ebben a rohanó világban is az tekinthető optimálisnak, ha a gyermekek házasságban születnek, ismerik szüleiket és a szülők közös gondozásában, harmonikus családi közösségben nevelkednek fel. Véleményem szerint egy gyermek lehetőleg házasságban szülessen, de ha valamilyen oknál fogva nem így történik, meg kell adni számára azt a lehetőséget, hogy megismerje vér szerinti szüleit, rendezhesse családi jogállását, mindezekhez pedig fontos, hogy kapjon meg minden lehetséges támogatást. Többek között ezekben az esetekben gondoskodik a törvény arról, hogy lehetőleg megállapítsák: kit kell a gyermek apjának tekinteni, ki az, aki köteles eltartásához hozzájárulni és a nevelésében részt venni. A házasságon kívüli születések számának rohamos növekedése, az ilyen gyermekek hátrányosabb helyzete volt az, ami felkeltette kíváncsiságom, és ami miatt dolgozatom témájául a származás megállapításának, a családi jogállás rendezésének szabályait választottam. Mivel a gyermek családi jogállásának rendezésére az örökbefogadás és az apasági vélelmek szabályai is alkalmasak, fontos megemlítenem, hogy dolgozatomban az utóbbit, azaz az apasági vélelmek rendszerét kívánom bemutatni. Dolgozatomban továbbá bemutatom az apasági vélelmek megdöntésének szabályait, valamint az új Polgári Törvénykönyv tervezetének és javaslatának származás megállapítással kapcsolatos rendelkezéseit.B