Móricz Zsigmond Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium tiszaberceli telephelyén lévő gyakorlati oktatás szervezése

Dolgozatom bevezetésében a 80- as és 90-es évek fordulóján, a magyar gazdaságban, valamint a szakmunkásképzésben bekövetkezett alapvető változásokat taglaltam. Következő részként, a téma felvetésben magát az iskolát és a tanüzemet mutattam be néhány mondatban. A Szakirodalmi áttekintés című fejezetben szóltam az elméleti és gyakorlati oktatás összehangolásának elvi és gyakorlati kérdéseiről, a szakmunkás képzés általános céljairól és a fiatalok szakmunkássá válásának tudatos elősegítéséről, valamint értékeléséről. Ezen felül írtam a vállalatok (üzemek) feladatáról a szakmunkásképzésben az elméleti és gyakorlati oktatás kapcsolatáról, illetve a gyakorlati oktatásvezetők feladatáról és a gyakorlati képzés megszervezésének törvényi feltételeiről. A dolgozat tárgyalási részében, az Anyag és módszer című fejezetben érintőlegesen említettem meg az OKJ szerepét a gyakorlati oktatásban és a pedagógiai programban. Az iskolában oktatott szakok tantervi követelményeit a szakiskola szakmai óratervtáblázatában vázoltam fel. Ezen részen belül részletesen taglaltam a Kertész és Dísznövénykertész szakma tantervi követelményeit. Következő részben rátértem iskolánk külső és belső gyakorlatainak szervezésére. Képekkel illusztráltam intézményünk fő profiljait, valamint a külső gazdaságokkal való kapcsolatot. A 4. 3. fejezetben a gazdálkodó szervezeteknél történő gyakorlati képzés feltételeire tértem ki. A teljesség igénye nélkül utaltam ezen belül a képzés jogi feltételeire, illetve egyéb pedagógiai dokumentációkra. Ezt követte dolgozatomban a kamarák szerepének és feladatainak, illetve ellenőrző tevékenységének kifejtése a gyakorlati képzésben, valamint a gyakorlati képzés felügyeletének céljára is kitértem. A befejező részben - levonva a következtetéseket - véleményem szerint az oktatás megtérülő befektetés, aminek eredményeiről ma még igen korai lenne beszélni, mert mind a gyakorlati képzésben, mind a hiányszakmák fejlesztésében van mit fejlődnünk. A következő években látványosan javítani és támogatni kell a mezőgazdasági ágazatban a tanüzemek, bemutató üzemek és a gazdálkodó szervezeteknél történő gyakorlati képzés feltételeit. Célszerű fejleszteni a szakmai oktatást, mégpedig a munkaerő piachoz igazítva, hiszen a szakképzésnek főleg a munkaerő-piaci igényeket kell kielégítenie, és keresletvezéreltnek kell lennie. Fontos célnak tartom az előzőekben leírtakon kívül a tanulószerződés intézményének elterjesztését, hiszen a külső gazdaságban gyakorlatot végző tanulók itt tudnak életképes gyakorlatot szerezni és végezni.M