Miért olyan magától értetődő számunkra az, hogy őseink vérszerződéseket kötöttek, vérrel pecsételték meg esküjüket, miért nem ütközünk meg azon, hogy isteneink véráldozatot követelnek tőlünk oltáraikon, s fel sem tesszük a kérdést, hogy mi szükségük van nekik a vérre, mit kezdenek vele és általában az égő áldozatokkal? Mi indít bennünket az istenevésre, mi tesz bennünket késszé arra, hogy az eukarisztiában valóságossá vált isteni testet és vért az úrvacsorán ostyának álcázva magunkba vegyük, miért kell nekünk hinnünk abban, hogy vér kiontása nélkül nincs kegyelem, nincs nyugalom, nem várható békesség? Ez a könyv: provokáció. Minden sorával. A szerző szándéka ellenére. Nem kevesebbet sugall, mint hogy az emberi kultúra fogantatásának termés...