"2004 februárjában Tatabányán, a megyei könyvtárban egy beszélgetésen vettem részt: 1956-ról és forradalom óta eltelt időről volt szó. A beszélgetés végeztével hozzám lépett egy szakállas, ősz, de nagyon fiatalnak tűnő úr, bemutatkozott, és elmondta, hogy ötvenhatban naplót vezetett. Mindjárt a kezembe is nyomott egy dossziét, ezzel: "talán érdekli..." A dossziét a vonaton kinyitva gyermekírást, rajzokat és jól ismert röplapokat láttam. Elkezdtem olvasni a kézírást, nézni a rajzokat, a saját kezűleg szerkesztett térképeket. És arra gondoltam, hogy ebből a nézőpontból még sohasem olvastam 1956-ról. De ahogy a tizenkét éves fiú lejegyezte, amit látott, amit a szüleitől, a szomszédoktól és a rádióból hallott, amit a barátjával megbeszélt, amit...