A regény elbeszélője, egy stájerországi bányamérnök-növendék levélben nővére öngyilkossági kísérletéről és anyjuk haláláról faggatja apját, a járási orvost, aki válaszként elviszi őt magával beteglátogatásaira. Apa és fiú közös utazása a betegségek és perverziók tarka tárházán át emelkedik földrajzilag is egyre magasabbra – testi sértéssel és gyilkossággal, filozofikus fejfájással, haldoklással, cukorbajjal, vérfertőzéssel és kóros magánnyal, szexuális-szellemi eltévelyedéssel, csonkulással és rothadással szembesülünk, mígnem eljutunk a „csúcsig”, a megalomániás-rögeszmés Saurau herceg egyetlen lélegzetre előadott, bő százoldalas monológjáig. A herceg hochgobernitzi várában a külvilágtól elvonulva él, és kiteljesedő tébolyában színháznak lá...