A felsőoktatás alkotmányos alapjai

Dolgozatomban azzal a kérdéskörrel foglalkozom, hogy a felsőoktatás rendszere milyen pontokon kapcsolódik a magyar Alkotmányban meghatározott alapvető jogokhoz, nevezetesen a művelődéshez való joghoz, ezen belül is az oktatás, a tudomány és a művészetek szabadságaként megfogalmazott jogokhoz. Megvizsgálom, hogy a felsőoktatás bizonyos pontjainak szabályozása hogyan egyeztethető össze a művelődéshez való joggal, milyen esetleges kérdéseket vet fel a felsőoktatás szabályozása alkotmányossági szempontból. Ennek elemzéséhez feltárom a művelődéshez való jog tartalmát. Majd a felsőoktatás rendszerét határozom meg. Ezeket követően pedig vázolom azokat az anomáliákat, tisztázatlan helyzeteket, amelyeknek az Alkotmány rendelkezéseivel való összeegyeztethetőségük megkérdőjelezhető, vagy legalábbis kétséges. Ennek vizsgálata során különös figyelmet szentelek az egyetemek autonómiájának, mint a tudomány szabadságához szükséges eszköznek, valamint az oktatáshoz való jog és a lelkiismereti szabadság egymáshoz való viszonyának, mely szintén érzékeny pontnak tekinthető az Alkotmány mércéjével. Témaválasztásom oka, hogy az oktatáshoz való jog, a művelődéshez való jog fontos helyet foglal el az emberi jogok sorában, mivel ez meghatározó jellegű az egyén jövője szempontjából, s ennek érvényesülésétől nagymértékben függ nemcsak a személyiség kibontakozása, hanem a többi alapjoggal kapcsolatos tudatosság és azok gyakorlása is.BaN.I