Az Alkotmánybíróság szerepe a nem vagyoni érdekek védelmének kialakításában

Az Alkotmányban deklarált alapjogok ? köztük a személyiségi jogok ? magának az alaptörvénynek a megszövegezéséből következően, valamint az Alkotmánybíróság gyakorlatát figyelembe véve nem taxatívak. A minden alapjog anyajogának szintjére emelt emberi méltósághoz való jogból számos olyan jogosultság keletkezik, melyek konkrét jogsérelmek kapcsán kerülnek felszínre. Az Alkotmánybíróság az elmúlt 15 évben elsősorban az alapjogok állam általi korlátozásának határait alakította ki, valamint számos személyiségi jogot töltött meg tartalommal, és alakított ki újabb jogosultságokat. Legfontosabb vívmányának a személyiségi jogvédelem körében mégis a nem vagyoni kártérítés kapcsán született határozatai tekinthetőek. Sajnos a megsemmisítés keltette joghézagot a törvényalkotó mind a mai napig nem orvosolta, és a bíróságok az így részükre biztosított szabadsággal nem tudnak igazán élni. A nem vagyoni kártérítés iránt indított perek jelentős részében ? bár az igényt általában elismerik ? a megítélt összegeket mindig valamilyen külvilágban manifesztálódó hátrányhoz igazítják. Pedig nem kellene mást tenni, mint az AB határozat megállapításainak mentén ítélkezni. Bár a határozat kétségkívül nagy vihart kavart a hazai jogi életben, de hullámai a joggyakorlatra kevés hatást gyakoroltak. A polgári jog rekodifikációja várhatóan sokat segít majd a személyiségi jogok polgári jogi védelmének hatékonyságán a sérelemdíj intézményének bevezetésével. Általa az Alkotmánybíróság által kimunkált alaptételek bekerülhetnek végre az "írott jogba" is. A személyiségi jogok természetéből következően azonban a jövőben is számos esetben szükség lesz mind a rendes bíróságok, mind az Alkotmánybíróság területet érintő, jogfejlesztő, jogértelmező munkájára. A magyar Alkotmánybíróság erre a szerepre a tanulmányban elemzésre kerülő határozatok alapján kiválóan alkalma