Objektív felelősség a magyar és külföldi jogrendszerekben

A társadalom, mint az emberek együtt élő és különböző normák szerint szervezett közössége, olyan struktúrák és viszonyok összességeként szerveződik, amelyek egyrészt segítik a közösség együttes fennmaradását, másrészt pedig lehetővé teszik az egyénnek az önazonossága, személyes autonómiája megőrzése tekintetében felmerülő igényeinek érvényesíthetőségét. Ezen viszonyrendszerben jelennek meg a különböző felelősségi viszonyok is, amelyeknek mindig valamilyen megváltozott helyzet, egy a különböző társadalmi normák tekintetében is relevanciával bíró, retrográd jellegű szituáció megszűntetése a célja, illetve amennyiben lehetséges a reparáció, vagy ennek hiányában, esetleg emellett a kártérítés. A felelősség hétköznapi értelemben nem más, mint vállalni a következményeket. A felelősség nem tekinthető csupán jogi értelemben vett fogalomnak, annak vannak filozófiai, vallási, erkölcsi, etikai alapjai is . A jogi felelősség fogalma egészen új keletűnek tekinthető, amennyiben mai értelemben való megjelenésének időszaka csupán a XVIII. századra tehető. A felelősség fogalmának meghatározását megnehezíti az is, hogy a jogi felelősségfogalmak sem egységesek. Különbséget tehetünk ugyanis például a polgári jog, a büntetőjog, a nemzetközi jog felelősségi fogalmai között, s ekkor még nem is beszéltünk az Európai Unió által kínált, a jövőben megvalósuló, illetve megvalósítható esetleges szabályozási megoldásokról. Ahhoz, hogy a felelősség, azon belül pedig az objektív felelősség, és ezzel kapcsolatban elsősorban a veszélyes üzemi felelősség, mint jelen dolgozat tárgyai, értelmezhetőek, s megérthetőek legyenek, szükséges, hogy azok gyökereit, illetve a jogrendszer egészében megjelenő egyes más jellegű felelősségi alakzatokat is szemügyre vegyünk. Ennek megfelelően, bár az alaptéma az objektív felelősség és ezen belül a veszélyes üzemi felelősség, ugyanakkor mégis szükségesnek tartom, hogy bizonyos egyéb jogterületek felelősségi alakzatait, s ezek egymáshoz való viszonyát, illetve a témához kapcsolódó jogtörténeti előzményeket is áttekintsük. A történeti dimenziók felvázolása, s a kvázi exemplifikatív jellegű felelősség-elemzés bizonyos jogágakra történt lebontása után térnék: csupán át a polgári jog általános felelősségi alakzatának bemutatására, majd ezt követően a veszélyes üzemi felelősség és egyes egyéb, speciális felelősségi alakzatok részletszabályainak bemutatására, s az ezen szabályozási struktúrákhoz kapcsolódó bírói gyakorlat felvázolására. Ezen alapvető, a dolgozat struktúrája, illetve szempontrendszere tekintetében tett megállapítások viszont nyilvánvalóan csak a reprezentativitás töredékes voltának szem előtt tartásával értelmezhetőek, s nyilvánvalóan mélyebb értelmet csupán az alábbiakban következő okfejtések és jogrendszeri, rendszertani elemzések áttekintése után nyerhetnek. Ennek függvényében azonban előre megállapítandó, hogy a szövegkörnyezet helyenként redundáns jellege, a korábbi pontokra való hivatkozások, illetve az egyes hasonló elemek következménye, s nem az értelmezhetőség figyelembevételének szándékától való eltávolodás kifejeződése. S habár a dolgozat komolyságának megőrzése a formalitások szigorú kerete közzé való szorítottság szükségességét feltételezi, azonban a „docere et delectare" általános, ha nem is jogirodalmi, sokkal inkább irodalmi követelményének megtartására mégis végig törekszem.BaN.I