A boszorkányság 19. századi irodalmi tükre

Tanulmányomban Arany János Vörös Rébék, Mikszáth Kálmán Galandáné asszonyom, valamint Cholnoky Viktor Polixénia kisasszony pöre című munkái kapcsán mutatom be, hogyan jelenik meg az irodalomban a boszorkány alakja és a boszorkányüldözés jelensége, miként épül be a szépirodalmi szövegekbe a több száz éves képzetkör a népi hiedelmek és a teológiai eszmék metszetéből. Az értekezésben arra is kitérek, hogy miért lehetett a korszakban olyan népszerű ez a tematika, valamit, hogy a boszorkány képzetével közvetlenül és közvetett módon miként társul a társadalmi normák áthágása, a hagyományos női szerepektől, elvárt viselkedésmintáktól való eltérés. Munkámban a szövegelemzések kapcsán arra is igyekeztem rámutatni, hogy miként lesz a három irodalmi szövegben a boszorkányság hírében álló asszony alakjából bűnbak, s hogy ez milyen következményekkel jár az érintett, s adott közössége számára