Az alkotmánybíráskodás kezdetei Magyarországon

1848 áprilisában, a polgári átalakulás kezdetén a magyar törvényhozás megalkotott egy sor, a szó hétköznapi értelmében forradalminak tekinthető, a korabeli jogalkotási eljárás valamennyi szabályát mégis maradéktalanul megtartó törvényt. E jogszabályok nemcsak megteremtették az alkotmányos monarchia alapjait, hanem többek között a törvény előtti egyenlőség kimondása, a hivatalnokviselési képesség és a választójog kiterjesztése, illetve, ami a témánk szempontjából a legfontosabb, az ősiség eltörlése révén alapvető változásokat eszközöltek a kor mércéjével nézve kétségkívül elmaradott magyar jogrendszerben, társadalomban, illetve gazdaságban. Tekintettel azonban a történelmi szituációra – a bécsi, majd a pesti forradalom kitörésére – csak a legfontosabb törvények meghozatalára kerülhetett sor