Kiskunsági szikes tavak és talajok baktériumközösségeinek diverzitása és só-tűrőképessége

A világ minden kontinensén előfordulnak sós, szikes tavak. Hazánkban a két legnagyobb szikes tó, a Fertő-tó és a Velencei-tó mellett a szikes vizek túlnyomó része az Alföldön helyezkedik el. Kiemelt jelentőségűek a Kiskunsági Nemzeti Park területén található sekély vizű, időszakos vízborítottságú, erősen lúgos kémhatású szikes tavak, melyek sókoncentrációja igen tág határok között változik. E vizes élőhelyeket hazai és nemzetközi természetvédelmi törvények védik, mivel fontos pihenő- és élőhelye számos lúd-, réce- és partimadár fajnak. A szikes tavak környezetében sótűrő növények élnek, melyek elhelyezkedése a vízparttól távolodva jellegzetes zonációt mutat. A szikes tavak és talajok mentén létrejövő különleges környezeti körülményekhez változatos módon alkalmazkodtak az itt élő baktériumok. Az extrém élőhelyeken élő baktériumok kutatása az utóbbi években sok figyelmet kapott, mivel az általuk termelt különböző ozmotikumokat és enzimeket számos helyen hasznosítják ipari és biotechnológiai folyamatok során. A Kiskunsági Nemzeti Park területén található fokozottan védett Böddi-szék, Kelemen-szék és Zab-szék vizében és mederüledékében élő baktériumközösségeket már korábban is vizsgálták. Jelenlegi vizsgálataink során a tavak vizéből, mederüledékéből és néhány vízpartot övező, jellegzetes szikes talajokon élő növény rizoszférájából gyűjtöttünk mintákat. Munkánk során az egyes mintavételi helyszíneken jelenlévő baktériumközösségek azonosítását, valamit a különböző zónákban élő baktériumok sótoleranciájának vizsgálatát tűztük ki célul