Az anyatejes táplálás hosszú távú hatásainak megjelenése a csecsemőtáplálási irányelvekben Magyarországon = Programming effect of breast-feeding in infant nutrition policy documents in Hungary

Cél: A csecsemőtáplálással foglalkozó irányelvek összegyűjtése Magyarországon és összehasonlításuk másik négy európai ország (Anglia, Finnország, Németország és Spanyolország) hasonló dokumentumaival. A szerzők arra a kérdésre keresték a választ, hogy milyen módon jelenik meg a táplálási programozódás jelensége a dokumentumokban. Módszer: Egy erre a célra kidolgozott egységes keresési és kódolási rendszer segítségével a szerzők megkeresték és elemezték a csecsemőtáplálással foglalkozó dokumentumokat a vizsgált öt európai országban. A keresés összesen 26 dokumentumot eredményezett: Angliában négyet, Finnországban kettőt, Németországban kilencet, Magyarországon hatot és Spanyolországban ötöt. A dokumentumokban 203 olyan megállapítást találtak, amelynek idézhető hivatkozása volt. A megállapítások a szoptatás előnyeire (24%), a fertőzések elleni védő szerepére (32%) és olyan hosszú távú hatásaira, mint a diabetes (31%) és az allergia (12%) megelőzése vonatkoztak. A magyar dokumentumokban a legtöbb megállapítás az anyatejes táplálás fertőzésekkel szembeni védő szerepére (n = 8), valamint a hosszú távú védőhatásokra (n = 13) vonatkozott. Az egyes országok között jelentős különbségeket találtak a pozitív hatás tartamának és jellegének megítélésében. Következtetés: A csecsemőtáplálással foglalkozó nemzeti dokumentumok az összehasonlított öt európai országban jelentősen eltértek terjedelmükben és a csecsemőtáplálás hosszú távú hatásainak leírásában egyaránt. A dokumentumok többségéből hiányzott a korai táplálási programozódás jelenségének a bizonyítékokon alapuló orvoslás elveinek megfelelő tárgyalása. Orv. Hetil., 2011, 152, 1641–1647. | Aims: To identify and describe infant feeding policy documents in Hungary and compare them to the documents of other four European countries (England, Finland, Germany and Spain). The question was also addressed how the phenomenon of nutritional programming was represented in the documents. Subjects: Policy documents on infant feeding were identified and analyzed in the five European countries by using uniform methods for searching and coding. Results: Twenty-six documents were identified: 4 in England, 2 in Finland, 9 in Germany, 6 in Hungary and 5 in Spain. Altogether 203 statements linked to references were identified: benefits of breast-feeding in general (24%), protection against infections (32%), long-term advantages like the prevention of diabetes (31%) or allergy (12%). Considerable variations were found within and between countries in the evaluation of the duration and character of the positive effects. The majority of the statements in the Hungarian documents referred either to the role of breast-feeding in infection protection (n = 8), or to long-term protective effects (n = 13). Conclusion: Policy documents in the study countries varied both in their extent and in the description of the long-term effects of infant nutrition. Majority of the documents failed to contain evidence based discussion of the phenomenon of early nutritional programming. Orv. Hetil., 2011, 152, 1641–1647