Diabetes és rákkockázat az onkológus szemszögéből = Diabetes and risk of tumors: oncologic considerations

A 2-es típusú cukorbetegség és a rosszindulatú daganat világszerte igen gyakori betegség. A két betegség incidenciája folyamatos növekedést mutat, mindkettő súlyos népegészségügyi problémát jelent. Populációs szintű epidemiológiai vizsgálatok szerint a 2-es típusú diabetes és a malignus daganat együttes előfordulása gyakoribb, mint azt a két betegség életkorra korrigált incidenciája és prevalenciája indokolná. Az epidemiológiai vizsgálatok és metaanalízisek arra utalnak, hogy a 2-es típusú diabetes növeli bizonyos daganatok kockázatát és daganatspecifikus mortalitását. A két betegség közötti kapcsolatra utalnak az egymást átfedő kockázati tényezők, amelyek közül az obesitas kiemelt szerepet játszik. A 2-es típusú diabetes mellitusban több olyan biológiai folyamat zajlik, ami magyarázhatja a 2-es típusú diabetes daganatrizikót növelő hatását. In vitro vizsgálatok, állatkísérletek és humán adatok alapján a hyperinsulinaemia mitogén hatása lényeges a 2-es típusú diabetes és daganatrizikó összefüggésében. Az utóbbi évek vizsgálatai szerint a 2-es típusú diabetes kezelési módszerei, az alkalmazott antidiabetikus gyógyszerek, gyógyszer-kombinációk is módosítják a daganatrizikót. A legtöbb adat arra utal, hogy a metformin mérsékli, az inzulinszekretagóg szerek mérsékelten növelik a daganat kockázatát. A metformin daganatsejtvonalakon csökkenti a sejtproliferációt és apoptózist indukál. Az endogén és az exogén (kezeléssel indukált) hyperinsulinaemia mitogén hatású lehet és fokozza a daganatkockázatot. Néhány humán vizsgálat a glargin analóg inzulin daganatkockázatot növelő hatásáról számolt be. Ezen vizsgálatok felépítésének, adatbázisának és statisztikai értékelésének hibái a vizsgálatok eredményét kétségessé teszik. A jelenleg rendelkezésünkre álló adatok alapján a 2-es típusú diabetes kezelésének fő célja az optimális anyagcserehelyzet biztosítása és a kitűzött anyagcsere-célértékek elérése és fenntartása az alkalmazott farmakonok segítségével. A kezelési módszer, az alkalmazott gyógyszer kiválasztását átlagos diabeteses beteg esetén a mitogén potenciálra vonatkozó vizsgálatok eredménye egyelőre nem befolyásolhatja. Fokozott daganatkockázat esetén azonban bizonyos megfontolások kívánatosak, és onkológiai szempontok is mérlegelendők. A 2-es típusú diabetes kezelése és a daganatkockázat-változás összefüggésének megítélése további jól tervezett prospektív vizsgálatokat igényel. Orv. Hetil., 2011, 152, 1144–1155. | Type 2 diabetes mellitus and malignant tumors are frequent diseases worldwide. The incidence of these two diseases is growing continuously and causes serious health care problem. Population based epidemiologic studies show that the coexistence of type 2 diabetes and malignant tumors is more frequent than expected by the age-corrected incidence and prevalence of each disease. Epidemiologic studies and meta-analyses show that type 2 diabetes increases the risk and tumor specific mortality of certain cancers. The overlapping risk factors of the diseases suggest a relationship between type 2 diabetes and malignant tumors, with a significant role of obesity as a major risk factor. In the pathophysiology of type 2 diabetes there are several biological processes, which may explain the higher cancer risk in type 2 diabetes. In vitro experiments, and in vivo animal studies show that the mitotic effect of hyperinsulinemia plays an important role in the relationship of cancer and type 2 diabetes mellitus. Recent studies show that the different treatment modalities, antidiabetic drugs and their combinations used for the treatment of type 2 diabetes can modify cancer risk. The majority of the data show that metformin therapy decreases, while insulin secretagog drugs slightly increase the risk of certain types of cancers in type 2 diabetes. Metformin can decrease cell proliferation and induce apoptosis in certain cancer cell lines. Endogenous and exogenous (therapy induced) hyperinsulinemia may be mitogenic and may increase the risk of cancer in type 2 diabetes. Human studies showed that the analogue insulin glargin increases the risk of certain cancers. As a result of conceptual weaknesses in study design, data collection, and statistical methods the results of these studies are questionable. According to present knowledge, obtaining and maintaining optimal metabolic target values with the appropriate choice of treatment modality is the aim of treatment in type 2 diabetes. Presently, study results showing elevated mitogenic potential with some antidiabetic treatment modalities are not taken into account, when considering the choice of antidiabetic treatment in type 2 diabetic patients. In the care of patients with increased cancer risk, oncologic considerations should be taken into account. Well designed, prospective, clinical studies would be necessary to demonstrate the possible correlation between treatment modalities of type 2 diabetes and change of cancer risk in type 2 diabetes mellitus. Orv. Hetil., 2011, 152, 1144–1155