Darwini-e a kumulatív kulturális evolúció? Elméleti és gyakorlati megfontolások = Does cumulative cultural evolution have Darwinian properties? Theoretical and practical considerations

A humán kultúrát egyedülállóan jellemzi a kulturális ismeretek és produktumok felhalmozása, valamint átadása a következő generációnak. Az egyre komplexebb adaptációk megőrzésére irányuló folyamatot nevezzük kumulatív kulturális evolúciónak Richerson , Boyd , 2005; Tomasello , 1999). Milyen feltételek voltak szükségesek az emberré válás során ahhoz, hogy létrejöhessen a kumulatív kulturális evolúció? – a tanulmány erre a kérdésre keresi a választ. A mém-elmélet Dawkins , 1986) a biológiai evolúció törvényszerűségeivel magyarázza a kultúra evolúcióját, azonban több lényegi ponton sem ad kielégítő választ. Az elmékben és artefaktumokban hordozott ismeretek nem önmagukat másoló diszkrét entitások. Replikátorok helyett kognitív értelmezési és következtetési mechanizmusok – sémák, modulok – rögzítik a kulturális tartalmakat, és így lehetővé teszik a darwini evolúciós elmélet alkalmazását (Sperber , Hirschfeld , 2006; Boyd , Richerson , 2005). A kulturális evolúció populációdinamikai elemzése szerint az utánzásnak növelnie kell az egyéni tanulók fitneszét, hogy a teljes populáció rátermettsége nőhessen (Rogers , 1989). Ez akkor lehetséges, ha az egyedek hatékonyan tudnak választani az egyéni tanulás és az utánzás között, attól függően, hogy adott környezeti feltételek mellett melyik a pontosabb és a kevésbé költséges mód. Az utánzásos tanulás hátterében álló kognitív képességekre irányulhatott adaptív nyomás, mint például a tudatelméletre (Richerson , Boyd , 2005), az interszubjektivitásra (Tomasello , Kruger , Ratner , 1993), és a humán pedagógiára (Gergely , Csibra , 2005). A matematikai modellek, a terepkutatások és a laboratóriumi vizsgálatok – mint az átadási lánc, a helycserés módszer és a zárt csoport – egyre gyarapodó eredményei hozzájárulnak a kultúra kialakulásának és törvényszerűségeinek egyre pontosabb megismeréséhez. | Human culture is uniquely characterized by the accumulation of knowledge and products that could not be reinvented by each succeeding generation. This process, namely cumulative cultural evolution leads to the emergence of complex adaptations (Richerson , Boyd , 2005; Tomasello , 1999). The aim of this study is to outline the conditions necessary for human cultural evolution. Memeticists of Dawkins described this phenomenon in terms of biological evolution, but they fell short of explanations when facing serious critiques. Knowledge contents carried by minds and artifacts are not self replicating discrete entities. Not replicators, but rather cognitive interpretive and inferential mechanisms, like schemas and modules stabilize cultural content, making Darwinian theory applicable as an explanatory framework (Sperber , Hirschfeld , 2006; Boyd , Richerson , 2005). Population dynamic models applied to cultural evolution lead to the conclusion that in order to increase the fitness of the population, imitation has to increase the fitness of individual learners (Rogers , 1989). If individuals can effectively choose between imitation and individual learning, making cost and effort estimations their overall fitness increases. Adaptive pressure was on cognitive mechanisms supporting imitative learning. Such mechanisms are theory of mind (Richerson , Boyd , 2005), intersubjectivity (Tomasello , Kruger , Ratner , 1993), and human pedagogy (Gergely , Csibra , 2005). A growing body of results by mathematical models, field studies, and laboratory experiments – such as transmission chains, replacement method, and closed group – contribute to our understanding of the emergence and guiding principles of human cultural phenomena